Jin és jang megnyilvánulásai

Az emberi élet valamennyi területét átfogó kínai filozófia alapgondolata, hogy minden élő és élettelen hozzárendelhető a jin és a jang alapelveihez. Már a kínai írásjegyeik is sokatmondóak. A jin írásjele egy dombból, egy felhőből és egy tető alatt csoportosuló emberekből tevődik össze. A jang jelében ellenben a domb, a látóhatár felett nyugvó nap, a fénysugarak és a mozgásban tartó energia jeleit találjuk.

A jint és a jangot szimbolikusan, mint két egymásba kapaszkodó halat ábrázolják, mely az egészet jelképezi. A jin-jang a teljesből, illetve a semmiből, a taóból lesz. Ajin-jangból pedig például az öt elem és a nyolc trigram, valamint általában a világegyetem összes dolga keletkezik. A jin-jang a változás és az egyensúly örökös folyamatában leledzik. Azok a dolgok, amelyek inkább jinek, magukhoz vonzzák a jangot, s fordítva. Ha egy ember inkább jin alkat, vagyis csendes és magának való, ettől még élete során elmozoghat a jang irányába, s lehet aktívabb is.

A jin manifesztációi:

A jin sötét

A jin zöld, kék, fekete, barna

A jin csendes

A jin visszahúzódó

A jin szögletes

A jin vékony

A jin lassú

A jin passzív

A jin a föld

A jin a víz

A jin a Hold

A jin az eső

A jin a páratlan számok

 A jin a tél

A jin a tigris

A jin a lenn,

A jin a mély

A jin a lefelé

A jin a puha

A jin a hideg

A jin a nő

A jin a hátulsó

A jin a talaj

A jin savanyú

A jin szomorúi

A jin az árnyék

A jang manifesztációi:

A jang világos

A jang vörös, narancsszínű, sárga

A jang mozgékony

A jang törekvő

A jang kerek (kivéve a kört)

A jang széles

A jang gyors

A jang aktív

A jang az ég

A jang a hegyek

A jang a Nap

A jang a napsütés

A jang a nyár

A jang a meleg

A jang sárkány

A jang a fenn

A jang a magas

A jang a felfelé

A jang a szilárd

A jang a forró

A jang a férfi

A jang az elülső

A jang a csúcs

A jang édes

A jang dühös

A jang a fény

A jin és jang nem abszolút, hanem csakis egymáshoz való viszonyukban értelmezhetők. Minden tárgy, minden élőlény, minden a világegyetemben jinből és jangból áll, de vagy inkább jinből, vagy inkább jangból - attól függően, hogy milyen viszonyrendszerbe helyezzük. Egy példa: ha meghitten ücsörgünk a fotelünkben, az inkább jin, mint a séta, de az alváshoz viszonyítva már inkább jang. A keleti filozófiában és életszemléletben minden dolog - a jin-jangot tekintve is - egyensúlyra törekszik.

A jin és jang ellentétek dinamikus egységének látszik. Az ellentétes pólussal való kapcsolat nyomán minden egyensúlyi helyzetbe kerülhet, így azok a dolgok, amelyek inkább jinek, vonzzák magukhoz a jangot, s fordítva. Akár egy mágnes pozitív és negatív pólusai. Hogy megérthessük a jin és a jang viszonyát, tudnunk kell, hogy semmi sincs csupán jinből vagy jangból. Minden dologban - legyen az élő vagy élettelen - egyidejűleg ott találjuk a jint és a jangot. Csak közösen adják ki az egészet. Egy embernek sincsenek csak pozitív vagy csak negatív tulajdonságai, jót éppúgy találunk benne, mint rosszat. Minden szép és kellemes helyzetben ott rejlik egy cseppnyi keserűség: nincsen rózsa tövis nélkül.