A maja csillagászat működése

A maja civilizáció időszámításunk előtt 2500 és 800 kőzött alakult ki. Fontos tudni, hogy a maja kultúrára a környező közép-amerikai civilizációk is hatást gyakoroltak. A maják nagy kiterjedésű városi agglomerációkat hoztak létre, ahol több ezer ember élt szoros közelségben. A gazdaság, a mezőgazdaság és az üzleti élet mellett felvirágoztatták a matematikát, a csillagászatot és a művészeteket is. Saját hieroglif írásuk is volt.

A Vénusz gyilkos nyilai

A régi csillagászok számára a harmadik legfontosabb égitest a Vénusz volt. Úgy ábrázolták, mint egy harcost, aki gyilkos nyilakat lő ki. A maja birodalom uralkodója is a Vénusz jelét viselte harci ruházatán. A bolygó keringési pályáját a maja csillagászok gondosan feltérképezték. Pontosan kiszámították keringési időtartamát, és azt is, hogy röviddel napfelkelte után mikor jelenik meg a hajnali égbolton. Naprendszerünk más bolygóit is megfigyelték, és leírták keringési pályáikat. Ismerték a Merkúrt, a Marsot, a Jupitert és a Szaturnuszt is. A Merkúr megfigyelése a Földről nagyon nehézkes. Keringési pályája szabálytalan ellipszist alkot, és a Földről csupán évi 115.87 napon át lehet megfigyelni, máskor ugyanis elfedi a hozzá közeli Nap sugárzó fénye.

Papi irányítás

Mindegyik napnak, hónapnak és évnek megvolt a saját istene. A naptár szoros összefüggésben állt a vallással és az égitestek mozgásával, s ebben a rituális jelentésű, bonyolult rendszerben csak a papok tudtak eligazodni. Ugyanis ők voltak birtokában annak a csillagászati és matematikai tudásnak, ami hatalmat biztosított számukra a babonás emberek fölött. Az égbolton zajló történésekkel állt összefüggésben a világ teremtésének mítosza is. A maja legenda szerint a halál isteneinek sikerült becsalogatniuk a kukorica istenét. HunabKut az alvilágba, ahol végeztek vele. Ö a maja panteon egyik legfontosabb lakója, az ő nevéhez fűződik a világ teremtése is elképzelésük szerint kukoricából. A kukorica istenét azonban fiai. Hun Ajaw és Yax Halam kivezették az alvilágból, majd HunabKut beült egy mitikus kenuba, s az elvitte őt a világ közepébe, amely az éjszakai égbolt közepén található.

A világ már ötször létrejött

Az isten három szent „tüzes" követ helyezett el az égen, amelyek képzeletbeli háromszöget alkotnak. Az éjjeli égbolton mi is láthatjuk őket: a Saiph, a Rigel és az Alnitak csillagokról van szó, mindegyik az Orion csillagképrésze. Az isten fiai a győzelem után a Nappá és a Holddá változtak. Az említett mítosz a maják hétköznapi életét is befolyásolta: minden épületük központja a tűzhely volt. amelyet három kővel kerítettek körbe. A maják úgy hitték, hogy a világ korábban már négyszer megszületett. Minden teremtés kezdetén új Nap fénylett fel az égbolton, amely a korszak végén elpusztult. Szerintük a legutóbbi teremtés, melynek során a mi világunk létrejött, i. e. 3114. augusztus 11-én zajlott. Egy másik maja számítás szerint, amit a csillagászok és a történészek tudományos közössége autentikusabbnak tart, az ötödikvilág csak egy évszázaddal később, tehát i. e. 3010. december 4-én született meg. A maja naptárról szóló ismereteink nagy része egy kézirat, a Drezdai kódex részleges megfejtéséből származik. Amerikai régészek egy másik maja naptárat is találtak az áthatolhatatlan guatemalai dzsungelben. Xultún maja város romjai között. Egy romos építmény falain kronologikusan feljegyzett adatok maradtak fenn, az írás hozzávetőlegesen 1200 éves lehet. A majakultúra klasszikus korszakából származik (i. sz. 250-900),és ha minden igaz, a legrégebbi fennmaradt feljegyzés, amelyben a maja naptárat említik.