A világvége látnokai

Az emberek kétségtelenül ambivalens érzésekkel viszonyulnak a jövőhöz. Amellett, hogy kíváncsiak vagyunk, mit hoz, erős szorongás is él bennünk, hogy megszokott világunknak örökre vége lesz. Mindegy milyen korban élünk vagy éltünk, mindig akadtak önjelölt látnokok, akik gondoskodtak róla, hogy ne nyugodjunk meg.

A végpusztulás okait illetően persze különböznek az elképzelések, de azt valamennyi látnók határozottan állította és állítja, hogy egyszer elkerülhetedenül bekövetkezik majd. A tűzözöntől kedve, a cunamin keresztül a globális háborúkig sok minden beteljesítheti végzetünket. Nagy kérdés persze, hogy jól értelmezzük-e a jóslatokat, vagy csak szeretünk borzongani.

Montanosz, a kudarcot vallott jós

Montanosz görög származású volt. Eredetileg Kübelé istennő papja volt, de keresztény hitre tért. Alig fogadta el az új vallást már jósolni kezdett állítólagos látomásai alapján. A világvégéről is prédikált, amely szerinte 431-ben érkezik el. Rögtön akadtak követői, többségében nők. Amikor eljött az általa jelzett időpont és ő hiába várta, hogy megszólalnak a végítélet harsonái, elkeseredésében két hívével együtt felakasztotta magát.

A titokzatos Szibillák jóslatai

A Szibillák az ókori népek felfogása szerint ihletett lelkű, látnoki szellemű asszonyok voltak. Bár sokan beleesnek abba a hibába, hogy Szibillát egyetlen létező személynek tartják, de ez tévedés. A Szibilla ugyanis nem név, hanem titulus, és annyit jelent: prófétanő. Ezért helytállóbb a többes szám használata. Platón még csak egyet ismert, Varró már tízet. Történelmi hímévre azonban csak egy, a Jóslatok szerzője tett szert. A szibillákra vonatkozó hagyomány az erüthreaiHerophilét emlegeti legtöbbet, aki a trójai háború előtt élt, s vándorló életmódot folytatott, ami a szibillák jellemző tulajdonsága. Állítólag ő jegyezte fel a görög nyelvű jóslatokat (Szibilla könyvek). A tudomány jelenlegi álláspontja szerint azonban a 2.-3. századból származnak. Amennyiben a történészeknek igazuk van, akkor a Jézus és Hannibál tevékenységére vonatkozó próféciákat kidobhatjuk a kukába. Nem nagy kunszt ugyanis egy eseményt annak bekövetkezte után megjósolni. Ami biztos, hogy a jóslatok a jövőt tíz nagy szakaszra bontják, a 10. korszak mostanában köszönt be. Világunk végét a jóslatok negyedik könyve -meglehetősen tág határok között- a mi időszámításunk szerint 2000 és 2800 közé jövendöli. A prófécia a következőképpen hangzik: „A városokat elborítják az óceánok hullámai, mindenfelé szökőár támad. A Földet soha nem látott erejű földrengések rázzák meg. Háború lesz, mély az egész Földet behálózza. Tűzlabdák repülnek. A városokat lángtenger pusztítja el Afüsttől feketévé válik az égbolt. Az emberiség szembesül az istenek dühével és halálnak halálával hal" Az ember önkéntelenül a 2004-december 26-án az Indiai-óceánon végigsöprő cunamira gondol, amely közel 230 000 emberéletet követelt, milliókat tett földönfutóvá és az ázsiai Indonéziától Thaiföldön át az afrikai Szomáliáig letarolta a turistaparadicsomokat és a partvidékeket. A soha nem látott erejű földrengéseket illetően elég, ha a 2011. március 16-ai japán eseményekre gondolunk. Ekkor minden idők egyik legerősebb földrengése - a Richter-skála szerint 9-es fokozató - sújtotta a szigetország északi részét. A rengés után több helyen még cunami is pusztított. Mindezt betetőzte a fukusimai atomerőmű katasztrófája. Azt kell mondanom, hogy a prófécia utolsó része egy átfogó, globális háborúról - melyben tűzgolyók repülnek és a városok tűzesők martalékává válnak, az emberiség pedig elpusztul - sajnos egyáltalán nem elképzelheteden forgatókönyv.

Lord Anonymus és a világvége

A Vasárnapi Újság 1857. július 19-i számában érdekes tudósítást olvastam. Egy angol lord, akinek nevét az újság egyébként nem közli, 1819-ben hírt hallott egy üstökös felbukkanásáról, amely az akkori csillagászok szerint azzal fenyegetett, hogy összeütközik a Földdel. A lord attól félt, hogy minden élet elpusztul, és azon gondolkodott, hogy miként lehetne a katasztrófának emléket állítani, s az emberi tudást megmenteni? Azt találta ki, hogy többkötetes világtörténelmet íratott, angol, német, latin és arab nyelven, aztán 12 000 példányban kinyomtatta, majd a szállítmányt óriási költséggel eljuttatta Grönlandra és az ottani jégbarlangokban helyeztette el. Nagy kérdés persze, hogy miután a Földön az összes ember elpusztul, kinek szánta üzenetét?