A mágikus fenyőfa

A fenyő feltételezések szerint már az őskorban is mágikus fának számított.

Örökzöld ágai a téli napforduló utáni világosságot, az újjászületést, a meleg és a fény visszatértét, a rontó szellemek elűzését szimbolizálják. További jelképei az életerőnek, az állandóságnak és a halhatatlanságnak.

Az erdei fenyő különösen nagy kultusznak örvend Japánban és Kínában: hitük szerint erősíti az élők testét, illetve a holtak lelkét. A párban növekvő fenyőket pedig a boldog házasság jelképeinek tekintik.

Görögországban a fenyő a remény fája: állítólag nagyrészt belőle faragták a híres trójai falovat is. 

Egy magyar monda szerint pedig amikor Jézus még a Földön járt, egy gyér levelű fenyő rejtette el üldözői elől. Akkor megáldotta a fát, amely azóta örökzöldben pompázik és levelei soha nem hullanak le. Karácsonykor pedig gyertyát szokás gyújtani rajta, hogy Istenre emlékezzenek az emberek. Ezért is nevezik a fenyőt gyakran Isten fájának vagy karácsonyfának.

Más felfogásokban a fenyő jelképezi a bátorságot, a férfiasságot, a győzelmet és a nagyképűséget.

A fenyő termése, a toboz is jelképekkel van felruházva: az élet tüzének az egészség helyreállításának a jelképe. A rómaiak a kinyílott tobozt a szűziesség motívumának tartották.

A fenyők egyébként hídként szolgáltak a sámánoknak a világ és a természetfölötti jelenségek között. 

S ismert volt az illatos fenyő gyógyereje is: 

• nemi betegségek
• cukorbetegség
• reumás panaszok
• szívpanaszok
• légzőszervi problémák
• fejfájások
• idegrendszeri problémák kúrálásához használható.

Mindezen tulajdonságok mellett nincs is annál szebb látvány és különlegesebb érzés, amikor karácsonykor körülálljuk a közösen feldíszített karácsonyfát! A legmelengetőbb érzés járja át szívemet az év ezen napján.