A fák ünnepe

Rengeteg mindenre odafigyelünk már manapság, például van csókolózás világnapja, Föld napja, nevetés napja és még hosszasan lehetne igazából sorolni. Most egy kicsit előtérbe helyezzük a természetet és azon belül is a fákat. Január 25-én ugyanis a fák ünnepe van, egy régi zsidó hagyomány szerint.

„Svát hónap 15-e – héberül tu bisvát –, amely ebben az évben a polgári időszámítás szerint január 25-re esik, a zsidó hagyomány szerint a fák ünnepe. A Talmud-ban, Ros HáSáná traktátusban „a fák újéve” néven szerepel, és bölcseink szerint ezen a napon dől el, melyik fa fog fejlődni, nőni, dús gyümölcsöt hozni, és melyik sorvad, fonnyad el, melyiket tépi ki a vihar. 

Az ünnep nem kötelez munkaszünetre, nincsenek különleges imák, és fő jellemzője az a kedves szokás, hogy ezen a napon minél több gyümölcsöt eszünk. Főleg olyan gyümölcsöket szoktunk fogyasztani, amelyek Izraelben teremnek, s amelyeket már a Tóra is említ, például szőlőt, fügét, datolyát, gránátalmát, olajbogyót. Európában elterjedt szokás volt tizenötféle gyümölcsöt enni, emlékezésül svát 15-ére. Annak idején kincsnek számított egy narancs: ha megvették a méregdrága gyümölcsöt, csodájára járt az egész család, és gerezdenként ették meg, miközben Erec Jiszráélra gondoltak…”- írják a kanadaihirlap.com oldalon

A fák ünnepét mi első sorban nem a zsidó hagyományok miatt említettük meg. Szeretnénk ugyanis azt, hogy ez által egy kicsit odafigyeljünk a természetre és azon belül is a fákra. Igazából nem kell különösebb rituálékat tartanunk, vagy változtatni az étkezési szokásainkon. A fontos az, hogy gondoljunk bele, a fák mennyi oxigénnel látnak el minket. Gyakorlatilag általuk tudunk létezni, hiszen a növények és fák nélkül nem is nagyon lenne oxigénünk, amely alapfeltétel az élethez.

Miért van fák ünnepe?

„Nézzük mindjárt az elsőt: a legtöbb növény, köztük a fa is, három fő részből áll. Ezek: a gyökér, a szár vagy törzs és a termés (a héj, a gyümölcs és a mag). Mindhárom résznek megvan a maga feladata. A gyökér teszi lehetővé, hogy a növény megkapja a földből az éltető anyagokat. Kapaszkodóul is szolgál a növénynek, hogy a szél ki ne tépje. Nélkülözhetetlen az élethez szükséges tápanyagok megszerzésében, akkor is, ha a levelek segítségével a levegőből és a napsugarakból is megkapja a növény ezek egy részét. A törzs a tulajdonképpeni fa, amelyen a növekedés és fejlődés pontosan követhető. A fa azonban csak akkor válik tökéletessé, ha termést hoz, amelyben nemzedékről nemzedékre a fajta újjászületésének magva rejtőzik.”- olvasható a kanadaihirlap.com oldalon

A zsidók az fához hasonlítják az embert is. Úgy tartják, hogy a legfontosabb a termés, a gyümölcs, amely az embereknél a mindennapi életben való jó cselekedetek, jó tettek. Mindezektől függetlenül viszont a természetben egyre kevesebb a fa. Hívjuk fel egy kicsit a figyelmet a fákra, hogy ne csak az erdőirtás legyen terítéken, hanem a fák ültetése is. Ha ilyen volumenű lesz ugyanis továbbra is az erdőirtás, akkor bizony évek múltán gondban lehetünk. Úgy, ahogy bizonyos állatok kipusztulnak, pusztulnak az erdők is. A dolgunk pedig egyszerű lenne, hiszen csak pótolni kellene a kivágott fákat olyan ütemben, amilyenben kivágják a fákat. Szóljon tehát a január 25-e a fákról!

Forrás: kanadaihirlap.com

Képek: erdekesvilag.hu és think.transindex.ro