3+1 igazán érdekes növény

Te mennyit tudsz a különleges növényekről? Például a kakaófáról, melynek terméséből épp a gép előtt ülve csokoládét majszolgatsz? Vagy az agavéről, ami a kertedben díszeleg?

Bemutatunk most 4 olyan növényt, aminek a múltja, létezése több ezer évre nyúlik vissza, és amiket érdemes jobban is megismerned.

Kakaófa (Theobroma cacao)

Görög eredetű tudományos nevének jelentése: „istenek eledele”, mert a magjából készült italt a maják és aztékok ősidők óta nagyra becsülték. Őshazájuk Közép- és Dél-Amerika északi része. Jellegzetességük a törzsön csomókban fakadó kb. 1 cm átmérőjű fehér virágok és a belőlük több mint fél év alatt fejlődő termések. Terméseikben nyálkás terméshúsba ágyazva fejlődnek a magvak, melyek pörkölés után nyerik aromájukat. Belőlük sajtolással nyerik a kakaóvajat, őrlés és szárítás után pedig a kakaóport.

Ezüst akácia (Acacia dealbat)

Bár a kertészek és a kereskedelem mimózának hívja, nem a valódi mimózáról van szó. A mediterráneum fája, télen (január-február) bontja aranysárga virágait, mellyel a napfényt hozza el a hideg, sötét téli napokba. Igen apró virágjai fejecskébe tömörülnek, majd a kis pomponok fürt virágzatba rendeződnek. A virágokból a porzók hosszan kinyúlnak, ez díszít igazán. Kedvezőtlen körülmények közt (pl. ha fázik, vagy esik az eső) levelei összecsukódhatnak, de érintésre nem mozognak, mint a mimózának. Az akáciák első példányát a XVII. században Farnese bíboros hozta Amerikából Rómába, ahol kertjébe ültetette (A. farnesiana), innen terjedt el az olasz és a francia riviérán. Az illatszeripar, parfümgyártás fontos alapanyaga, cserzőanyag, gumiarábikum, textilipar és gyógyászat is használja. A Kotori-öbölben karnevált is rendeznek a tiszteletére.

Medvetalp kaktusz (Opuntia)

A kaktuszok legnagyobb és legváltozatosabb nemzetsége, mintegy 360 fajjal. Kanadától Chiléig ill. Argentínáig elterjedtek. Európába a spanyolok hurcolták be, Ausztráliában is megtelepedett, néhol kivadulva veszedelmes gyomként nagy területeket hódít meg. Fügekaktuszként vagy medvetalp kaktuszként ismertek. Nevüket fügeformájú, ehető termésükről ill. nagy tappancsra emlékeztető ellaposodott szártagjaikról kapták. Sárga, narancssárga, rózsaszín virágjaikat tavasszal bontják, terméseik télen érnek be. Bizonyos fajok lila, bordó színű terméséből bor és ételszínezéket állítanak elő. Ültetvényeken termesztett fügekaktuszokon bíbortetű-tenyészést folytattak, ezekből a tetvekből kivont vörös festékanyagot selyemfestésre használták. Néhol sövénynek telepítik, rövid idő alatt áthatolhatatlan kerítést alkotnak. Némelyik faj a hidegnek is ellenáll, fölösleges víztől megszabadulva, összefonnyadt állapotban áttelelve várják a tavaszt, így hazánkban is kertben tarthatók.

Amerikai agavé (Agave americana)

Az agávéfélék Mexikóban alakultak ki, mára az USA középső részétől Dél-Amerika északi részéig terjedtek el. Az amerikai agávé rendkívül kedvelt, dekoratív dísznövény, így mára a Földközi-tenger jellegzetes karakterfajává vált. Kifejezetten pozsgás leveleinek széle tüskés-fogas, a levél csúcsa is tüskében végződik. A növény 40-50 évig él. Életében egyszer virágzik, majd termést hoz, és elpusztul. Jellegzetes sárga virágjai több méter magas virágzati tengelyen ülnek. Az agávék cukros nedvéből pálinkát készítenek, ez a tequila.

Forrás: Wikipédia

Kép: illusztráció