Ismerjük meg jobban, mi is az a pak-choi?

Sokan keresik, kutatják az új ételeket, az egzotikus hozzávalókat, a trendek pedig mindig feldobnak ilyen újdonságokat, ebbe a kategóriába sorolható a már nevében is feltűnő pak-choi. Ez a salátaféleség egész Európában két éve indult hódító útjára, a Távol-Keleten viszont nagyjából a mi fejessalátánk helyét foglalja el, vagyis kutyaközönséges mindennapi zöld, amit milliók esznek ebben a pillanatban is arrafele, lévén az egyik legnépszerűbb főzeléknövény és salátaféle.

A pak-choi-ról elöljáróban érdemes tudni, hogy nem kell feltétlen a jobban felszerelt piacokra és hipermarketekbe menni érte, mert otthon is kimondottan könnyen termeszthető, úgyhogy aki két bekezdéssel lejjebb érve kedvet kap hozzá, az előállíthatja magának. 

A pak-choi elsősorban a keleties konyhát kedvelőknek való, ugyanakkor felfogható sallangmentesen egy szokatlan káposztafélének is, és kis kreativitással szinte bármilyen ízvilágba behelyezhető. A pak-choi külsőleg a mángoldhoz hasonló, avatatlan szem össze is keverheti őket, olyanról is hallottam már, hogy valahol a mángold volt pak-choi-nak felcímkézve, ez nem feltétlen átverés, lehet tévedés is. A pak choi-nak egyébként van felénk rokonsága, botanikai kapcsolatban áll kínai kellel, és a szintén még nem túl ismert napa káposztával. A pak-choi egyedi megjelenésű, kanalat formázó levelei fénylőek és sötétzöldek, a keményebb levélnyél ellenben világos, vagy zöldes árnyalatú, de a különböző változatok színben és formában többé-kevésbé eltérőek lehetnek. A magyarul bordás kelnek is nevezett zöldségféle beltartalma értékes, a nyári vetésből után betakarítható levelek az őszi szezonban fontos szerephez játszhatnak az egészséges étkezést előnyben részesítőknél.

A bordás kel nyári vetése július második felétől egészen augusztus elejéig aktuális, nagy segítség, hogy a tenyészideje szokatlanul rövid, változattól függően 35-60 nap, így a kevésbé türelmes hobbikertészeknek is ideális. A bordás kel magjait nagyjából másfél ujjpercnyi mélységbe kell kihelyezni egy előre kialakított hosszanti árokba, a sortávolság pedig kétarasznyi legyen. Az egyes tövek (magok) egymástól 8-10 centiméter legyenek. A magoncok nagyon hamar, két héten belül kibújnak, további bő egy hét múlva pedig eljön az egyelés ideje, vagyis ilyenkor ki kell szedni a köztes palántákat olyan módon, hogy földben maradók között legalább 30 centiméter legyen. A kiemelt növénykéket persze újrahasznosíthatjuk, vagyis új sorokba elültethetjük őket.

A pak-choi talajigénye nem összetett, az átlagos kerti talajban jól fejlődik, vetés előtt a közeget legfeljebb ásással lazítsuk és szervestrágyával, komposzttal tápláljuk a bő termés érdekében. A pak-choi szomjas növény, az öntözések legyenek gyakoriak. A pak-choi kifejezetten ellenálló növény, várhatóan nem lesznek vele jelentős növényvédelmi tennivalók, de azért megjelenhetnek körülötte csigák, földibolhák, és a jól ismert peronoszpóra is megtámadhatja. Az adott fajtánál leírt tenyészidő végén az érett bordás kelt óvatos kihúzással, vagy egészen földközeli vágással takarítsuk be.

A pak-choi kimondottan dekoratív, így dísznövényként is ültethető, akár balkonra, vagy kerti út mellé, esetleg színes virágokkal összeültetve, de használható a nyár derekára kiürült zöldségágyások benépesítésére is!

Forrás: kertesz.blog.hu