Növények, amik jól elvannak egymás mellett
hirdetés
A növények és állatok a törzsfejlődés folyamán változatos módon alkalmazkodtak a természeti erőforrások kiaknázásához. Eközben némelyik növény olyanná alakult, hogy fennmaradása immár egy másik növényfajtól függ.
Némely növényfajok egészen különleges kapcsolatban állnak egymással, szoros együttműködésben élnek, s ebből kölcsönösen előnyeik származnak. Ezt a létfenntartási módot szimbiózisnak (a görög szün - együtt - és biosz - élet - szavakból), együttélésnek nevezzük.
hirdetés
A szimbionták
A szimbiózis legkézenfekvőbb példái a zuzmók, amelyek ránézésre egyetlen növénynek látszanak, holott valójában gombák és moszatok alkotják őket. Az így létrejött növényegyüttes külső megjelenésre is különbözik Összetevőitől. Szintén fontos együttélők, azaz szimbionták a nitrogénkötő baktériumok és gombák, amelyek virágos növények gyökerein élnek, de föld alatti létük miatt kevésbé szembeötlők.
Nem mindig könnyű azonban bebizonyítani, hogy az efféle szoros kapcsolatból mindkét fél hasznot húz, hogy tápanyagok szállítódnak a két növény között, vagy hogy a társulás egyik, illetve mindkét résztvevő fennmaradásához szükséges. Emiatt a botanikusok időnként akkor is szimbiózisról beszélnek, amikor csupán annyit tudunk, hogy egyik növény sem károsítja a másikat.
A zuzmók megjelenése rendkívül változatos. Gyakran kicsiny, szürke vagy barna növények, de lehetnek lapos, ezüstös képződmények is. Máskor élénk színű, porszerű szikla vagy narancssárgás fakéregbevonatot alkotnak. Némelyek a fák és cserjék ágait beborító mohapárnára emlékeztetnek. Ám bármennyire különbözőek külsőleg, 90%-ukban egyetlen gombaosztály - a tömlősgombák - képviselői társulnak egy vagy két egysejtű zöldmoszatfajjal vagy valamelyik Nostoc nemzetségbeli kékmoszattal. Ha ritkán is, de előfordul hármas társulás is. Jó példa erre a gomba, a zöld- és a kékmoszat együttélése. A gomba és a moszat egyetlen egységbe tömörül, és közöttük szoros kapcsolat alakul ki. Ezt nevezik a zuzmó telepének. Keresztmetszetükön a színtelen és a színes sejtek jól megkülönböztethetők.
A mikroszkóp alatt
A zuzmókat laboratóriumban alkotóelemeikre bonthatjuk, majd a gombát és a moszatot külön-külön nevelhetjük tovább - ilyenkor a gomba egyszerű telepet hoz létre, amely egészen elüt a zuzmó összetett képződményétől. Nem könnyen társulnak ismét, és lehetséges, hogy csak igen mostoha körülmények között nőnek össze zuzmóvá, mert a legtöbb zuzmó olyan helyen él, ahol egészen alacsony a tápanyagszint és gyakori a kiszáradás.
Mikroszkóp alatt jól kivehető a két különböző növény. A telepet gombafonalak szövedéke, a micélium hálózza be. Ez több rétegből áll, s ezek némelyike tartalmazza a moszatsejteket. Az utóbbiak a bennük lévő klorofill segítségével fotoszintézist végeznek, tehát a Nap sugárzó energiájának felhasználásával szénhidrátot állítanak elő. Radioaktív nyomjelzéssel sikerült kimutatni, hogy a cukor - például szőlőcukor - molekulái könnyen és gyorsan átjutnak a moszat-sejtekből a gombába. A Nostoc képes megkötni a légköri nitrogént (a növények számára fölvehető vegyületeket képez belőle), így a gomba a cukron kívül nitrogénvegyületeket is kap moszatpartnerétől.
Az már kevésbé világos, mit nyernek ebből a kapcsolatból a moszatok, hiszen maguk is megélnek akár a legmostohább körülmények között. Talán kedvező számukra a gombák által feloldott ásványi tápanyagok jelenléte, de az együttélés semmi esetre sem annyira előnyös mindkettőjüknek, mint ahogy első látásra tűnik, sőt még az is elképzelhető, hogy a gomba megbénítja és mintegy „kényszermunkára" fogja a moszatsejteket, majd hasznosítja az általuk előállított szerves vegyületeket.
A zuzmók a legridegebb létfeltételeket is elviselik. Előfordulnak sivatagokban - ha egyszer nedvesség éri őket, gyorsan nagy mennyiségű vizet szívnak fel, és a következő kiszáradásig élénk anyagcserét folytatnak -, de havas hegycsúcsokon, örökzöld esőerdőkben és sarkvidéki tájakon is megélnek. Még tengerpartokon is megtalálhatók, ahol gyakorta merülnek a sós víz alá. A gombák és moszatok együttese tehát rendkívül sikeresnek bizonyult a létfenntartásért vívott küzdelemben.
A zuzmók általában rendkívül lassan növekednek. A kéregzuzmók között elvétve akad olyan, amelyik évente 1 milliméternél többel gyarapszik. Bár vannak ennél valamivel gyorsabban növekvő típusok is, azok is csak ritkán növekszenek évente több mint 1 centiméterrel.