Ökológiai problémát okozhat, ha egzotikus országok növényeit hazahozzuk szuvenírként

Kevesen gondolnák, de súlyos gazdasági és természeti kárt is okozhat, ha egzotikus országokból szuvenírként magokat, hajtásokat vagy növényeket hoznak hazánkba a nyaralásból visszatérők. A Kossuth Rádió Napközben című műsorából kiderült, milyen szigorítások történtek a közelmúltban, amelyekkel a döntéshozók akadályozzák az idegen növényfajok betelepítését.

Habár még pár évvel ezelőtt bárki szabadon hazahozhatott egy-egy kiszemelt különleges növényt a nyaralásáról, ezt ma már a szigorított uniós szabályozások tiltják. Ha valakit mégis elkapnak a határon egy tiltólistás növénnyel a bőröndjében, elkobzáson kívül más szankció nem éri. Mégsem éri meg kockáztatni az egyre sűrűbben előforduló inváziós károkozók miatt – hívta fel a figyelmet a Növényorvosi Kamara főtitkára a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

„Az utóbbi évtizedben az utasforgalom látványos mértékben megnövekedett a kontinensek között. Megnőtt a veszélye annak, hogy különböző Magyarországon, illetve az Európai Unióban nem honos, úgynevezett inváziós károsítókat hozzanak be a hazatérők. Indokolttá vált a kereskedelemben az EU-s határokon kívülről bekerülő mezőgazdasági termékeknek, növényi termékeknek a vizsgálata, de ez vonatkozik az utasforgalomra is. Ha valaki az úgynevezett harmadik országból jön be hazánkba vagy az Európai Unióba, akkor a poggyászában levő mezőgazdasági termékeket – legyen az leander, narancs vagy banán hajtása – meg kell vizsgálni a határon, hogy nem tartalmaz-e olyan károsítót, ami esetleg Magyarországon nem honos” – fogalmazott a Kossuth Rádió műsorában Dr. Apponyi Lajos.

A zöld vándorpoloska, az ázsiai márványos poloska vagy a selyemfényű puszpángmoly így kerülhettek be az országba. Az egyik legveszélyesebb fabetegség az olajfavész szintén így került be hazánk élővilágába, ami egy olyan baktériumos betegség, ami nemcsak az olajfákat támadja, hanem a leandert és a cseresznyét is képes megbetegíteni – tette hozzá a szakértő.

„Az Európai Unióban 2019 végén lépett hatályba az új növényegészségügyi rendszer. Az, hogy melyik országból pontosan mit és hogyan lehetbehozni, illetve mi van tilalmi listán, részletesen tartalmazza a jogszabály. Ha valaki növényi terméket szeretne bejuttatniaz Európai Unión kívülről, előzetesen érdeklődjön, a NÉBIH zöldszámán, vagy a kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályán” – egészítette ki az elhangzottakat Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatója.

Kujáni Olga, a Magyar Növényorvosi Kamara alelnöke hozzátette, hogy az időjárási körülmények megváltozása miatt egyre gyakrabban találkoznak a termelők újonnan felbukkanó mediterrán kártevőkkel, amelyek komoly pusztítást végezhetnek.

„A gyümölcsösök mellett a különféle díszfákban is óriási károkat okozhatnak az invazív mediterrán kártevők. Ha valaki ismeretlen kártevőt talál, elsősorban a növényvédő mérnöki kamarának a tagjait hívja. Ha ők nem tudnak segíteni, a NÉBIH és a Kormányhivatal jár el az ügyben, helyszíni szemlét tartva” – adott felvilágosítást az alelnökasszony.

Hozzátette, az igen népszerű dísznövényekkel sem kivételezik a rendszer: harmadik országból orchideát csak növényegészségügyi bizonyítvány kíséretében lehet behozni. A származási ország növényegészségügyi hatóságát kell megkeresni, aki az Európai Uniós előírások alapján megvizsgálja és kiállít egy olyan dokumentumot, hogy ez megfelel az EU-s előírásoknak.

A Napközben idézett adásából a többi részlet is megismerhető, valamint a NÉBIH hivatalos honlapján megtalálhatók az aktuális jogszabályok.

Napközben – a közélet legfontosabb témáival, minden hétköznap délelőtt a Kossuth Rádió műsorán.

Forrás: MTVA