Ez történik, amennyiben nem vagy képes vállalni az érzéseidet

Félelmetes világban élünk, ahol az emberek jelentős része nem meri megmutatni az érzéseit még a legközelebb álló családtagjainak sem. Hányszor éljük meg, hogy visszajelzések nélkül maradunk egy vita alkalmával vagy egy boldogsággal teli eseménykor is akár? Nem látszik a düh, csalódottság, de még az öröm sem. A másik ezt hogy értelmezi? Hogyan befolyásolja a szexualitást?

Ha a gyerekeket vesszük szemügyre, rögtön szembetűnik, hogy mennyire őszinték, mennyire merik vállalni az érzéseiket. Mindent elmondanak magukról, a gesztusaik, a mimikájuk jól jelzi azt, hogy hogyan éreznek. A kisgyermekek az első 2 évben még nem tudják verbális kommunikációra, pont ezért magas szintre emelik a metakommunikációjukat. Jól értik azt, hogy mit jelez feléjük az anyjuk, valamint ők is pontosan érzékeltetik a hangokkal, gőgicséléssel, a mimikával, az arcukon megjelenő érzésekkel azt, hogy milyen érzelmi állapotban vannak. Az a szülő, aki nem tudja az érzéseit vállalni, egy rossz mintát ad át gyermekének.

Kati mesél egy nehéz életszakaszáról, érzelmei eltitkolásáról:

„Amikor nagyon komoly munkahelyi problémáim voltak, és azt éreztem, bent szándékosan ki akarnak csinálni, nagyon magam alatt voltam. Nap, mint nap sírtam, a mai napig nem tudom, hogyan éltem túl az időszakot. A párom tudott a problémáimról. Arra azonban nagyon törekedtem, hogy a gyerekek ebből ne lássanak semmit. Miután egész nap sírtam a munkahelyemen, hazatéréskor a lépcsőház alján elővettem a púderes dobozt, kicsit kisminkeltem magam, majd ragyogó mosollyal nyitottam be az ajtón. Nem akartam elmondani a gyerekeknek a problémáimat, nem akartam, hogy megviselje őket. Minden nap egy nagy alakítás volt, egy igazi színjáték, ugyanis leginkább üvölteni tudtam volna a fájdalomtól. Azt hiszem, helyt tudtam állni jó anyaként, mert nem terheltem vele a gyerekeket.”

Ez történik, ha nem tudod vállalni az érzéseidet

A gyerekek azonban még nagyobb korban is értik a nonverbális kommunikáció jeleit. Egy ilyen szituációban mást mondunk a szavakkal valamint mást a testünkkel, mimikánkkal, az energiaáramlással. A gyermek nem érti, mi történik, zavarodottá válik akkor, ha a 2 nem ugyanazt fejezi ki.

Azt érzi, mást mondd az anya, mint amit ők éreznek és látnak – és itt az „érezni” szó a lényeges. Az érzés ugyanis egy nagyon erős kommunikációs csatorna, jóval erősebb, mint a verbális-tudatos. Kati akkor tette volna jól, ha a gyermekeinek elmeséli a problémáit, meg meri mutatni, hogy néha neki is vannak gondjai, Ez semmiképp nem szégyen, ez emberi. Lényeges megtanítanunk azt is a gyerekeknek, hogy nem mindig problémamentes az élet, mivel ezzel felkészítjük őket arra, hogy nekik is lehet majd problémás időszakuk. Mi több azt is megtanítjuk, hogy ezt vállalni is lehet.

Viszont Kati pont az ellenkezőjét tanította meg a gyerekeknek: hogy nem szabad megmutatni az érzéseinket, mivel a világ veszélyes. Vagy teljesen mást mutatunk az embereknek, mint ami bennünk zajlik. Azok a gyermekek, akiknek a szülei kettős kommunikációt folytatnak, zavarodottakká, bizonytalanokká válnak, valamint egy idő után félelmetes lesz számukra a világ.

A bizonytalan felnőttek a gyerekeket megtanítják félni, és így ők is bizonytalanokká válnak.

Szépen lassan, a napi kommunikáció folyamán a gyerekek is megváltoznak, valamint lesz belőlük egy önmagukat, az érzéseiket nem felvállaló felnőtt. Mivel a szülői viselkedés példává válik, és csak idő kérdése, hogy a gyerekekből mikor öljük ki az őszinteséget. Bizonytalan, félelemmel teli felnőtteket nevelünk – amennyiben Katihoz hasonlóan kommunikálunk –, akik félnek a világban, félnek a másik embertől, aki félnek igazat mondani, hiszen a szüleik nekik sem mondtak nekik igazat akkor, amikor kettős kommunikációt folytattak.

A szexuális kommunikáció még nehezebb, mint a verbális

A szexben még nehezebb a helyzet, mint a hétköznapi kommunikáció folyamán. A párok gyakran esetben nem tudnak beszélni arról, hogy kinek milyen a szex, de érzések szintjén sem mutatják meg magukat egymásnak. Mindenki szeretne egy meghitt kapcsolatot, intimitással teli hangulatot, de azt úgy nagyon nehéz megvalósítani, ha a pár két tagja nem beszél őszintén egymással. A szex nem az ágyban kezdődik a tartós párkapcsolatok esetében, hanem már a napközbeni kommunikációval. Lényeges érezni, hogy közel vagyunk egymáshoz, hogy a párunk is képes megmutatni az érzelmeit és mi is képesek vagyunk megmutatni magunkból minél többet.