Milyen volt a szex a 20. század elején?
hirdetés
hirdetés
W. F. Robie, a haladó szellemű amerikai orvos 1916-ban közreadott szóbeli és írásos interjúinak gyűjteménye lenyűgöző beszámoló arról, milyen volt a szex a házasságban a 20. század elején.
Robie személyesen 61 férfi és 34 nő, közvetve 37 férfi és 11 nő, levelezés útján pedig 13 férfi és 2 nő szexuális élettörténetét gyűjtötte össze. Rendelkezésére állt továbbá 500, orvoskollégáitól származó jelentés. Interjúalanyai tudósok, papok, tanárok, művészek, illetve feleségeik, lánytestvéreik és lányaik voltak. Robie hangsúlyozta, hogy nem betegekkel, hanem „normális”, munkaképes emberekkel foglalkozik. Ilyen értelemben Robie az angol szexológus, Havelock Ellis követőjének tekintette magát, illetve olyan orvosnak, aki a kutatóorvosok többségétől eltérően nem csak a kóros eseteket írta le. Robie szerint új tanulmányokra volt szükség, mert a világot megfertőzte a meddőség, az alacsony termékenységi ráta, a válás, a nemibetegségek és – ahogy ő nevezte – a „kedvtelen nő”. Véleménye szerint ha a szexualitást alapos vizsgálat tárgyává tennék, meg lehetne találni a módját, hogy elkerüljék e bajok túlnyomó részét. Robie racionalista volt, aki úgy vélekedett, hogy a legtöbb szexuális probléma hátterében félelem és tudatlanság húzódik meg. A párokat csak még inkább összezavarta, ha olyan sarlatán munkákat olvastak, amilyen Joseph W. A túlzott érzékiség című könyve volt.
Robie hangsúlyozta, hogy égető szükség van a nyitott szellemű szexuális felvilágosításra; ennek alátámasztására megemlítette egy huszonhét éves férfi esetét, aki csak egy ilyen szellemű könyv hatására szabadult meg szexuális félelmeitől.Robie bizakodó üzenete szerint a legtöbb szexuális működési zavar a tudatlanságra és a túlzott prüdériára vezethető vissza. Vannak azonban tudósok, szocialisták, szenzualisták, akik Robie szerint elvetik a sulykot a házasság támadásával. Robie úgy vélekedett, hogy a megfelelő korlátokra szükség van. A házassági problémákra a szexuális felvilágosítás, nem pedig a „szabad szerelem” a gyógyír. Robie szenvedélyesen hitt abban, hogy a jó szexuális élet elengedhetetlen az ember általános jó közérzetéhez, ezért minden páciens kezelését azzal kezdte, hogy elmagyarázta, a maszturbáció ártalmatlan és általánosan elterjedt jelenség. A házassággal kapcsolatban azt tudatosította a férfiakban, hogy elsődleges kötelességük feleségük kielégítése. Az előjáték elengedhetetlen. Robie megjegyezte, hogy egy különösen érzékeny negyvenkét éves hölgy páciense elmondta, neki elég az orgazmushoz, ha megcsókolják.Robie elsősorban arra buzdította a férfiakat, hogy partnerüket feltétlenül juttassák el a csúcspontra, lehetőleg nemi szervükkel, de szükség esetén ujjukat használva.A negyvenhárom éves E. asszonyról, akinek klitorális orgazmusai voltak, vaginálisak azonban nem, férje azt hitte, hogy valami baja van. Az asszonybevallotta, úgy érzi, hogy „nem jó” feleség. Elmondta, hogy férjével a coitus interruptus módszerét alkalmazzák. Robie azt javasolta, a férj használjon inkább óvszert, ujjaival is ingerelje feleségét, és ne szakítsa meg a szexuális aktust. Férj és feleség egyaránt állította, a változtatások mindkettőjüket boldoggá tették. Akár egy impotens férfi is lehet jó férj. Egy ötvenkét éves nő azt mesélte el, hogy férje a mellét és a klitoriszát ingerli, hogy orgazmushoz juttassa. „Igen figyelmes férj volt, és mindig odafigyelt, hogy feleségét tökéletesen kielégítse az együttlét alkalmával. Az asszonynak szinte mindig volt orgazmusa.” Az asszony még idősebb korában, férje halála után is erős szexuális késztetést érzett – írja Robie elismerően –, „ahogy elnézte a fiatalokat, vagy ha felidézte emlékeit”. A feleségeknek ezzel párhuzamosan, mondja Robie, azzal kell tisztában lenniük, miként szerezhetnek örömet férjüknek.Robie ostobaságnak tartotta a nézetet, mely szerint a várandósság ideje alatt veszélyes nemi életet élni. Úgy találta, hogy egyes női pácienseinek még fokozódtak is szexuális vágyai, mialatt gyermeket vártak. Meggyőződése volt, ha a menopauza idején a nők elhanyagolják szexuális életüket, az előbb-utóbb szenilitáshoz vezet.