Hogyan kezeljük a konyhai égéseket okosan?

Nap, mint nap megfordulunk a konyhában, valamint természetesen szorgoskodni is szoktunk, éppen ezért időnként elkerülhetetlenek a kisebb sérülések. A leggyakoribb konyhai sérülések között tartják számon a vágásokat, illetve az égéseket is. Ebben a cikkben az égési sérülések kezelésére szeretnénk írni pár hasznos tanácsot, amelyek jól jöhetnek gyakorlott háziasszonyok számára, de akár a zöldfülű kuktáknak is.

Az égést szenvedett bőr azonnal kivörösödik és meglehetősen fájdalmas, ezt elsőfokú égésként tartjuk számon. Másodfokú égési sérülés, amikor erősebb hőhatás estében a bőr 10-20 perc múlva felhólyagzik. A konyhai égések rendszerint a kézfejet és az alkart érik. Ha forró leves vagy olaj harisnyába bújtatott lábunkra csorog, akkor az első teendőnk, hogy minél hamarabb vegyük le a cipőt vagy a harisnyát, mert könnyedén az öltözékünkbe ivódhat a forró anyag, amely megnyújtja a hőhatás időtartamát, emiatt pedig súlyosbítja az égést. Az égett ujjunkat ne kapjuk a szánkba, mert az egyáltalán nem segít. A legjobb, amit tehetünk, hogy amilyen gyorsan csak tudjuk, csap alá tesszük, vagy hideg vízzel teli tálba, pohárba helyezzük. Ha van otthon jégkocka, akkor helyezzük azokat csészébe, majd az ujjunkat dugjuk bele, de akár a hűtőszekrény jegéhez is szoríthatjuk. Ha esetleg más testrészünk égett meg, akkor szorítsuk a jégdarabot az égett bőr felületére, erre egyébként alkalmas a hűtőben lefagyasztott hús vagy zöldség is. Azért fontos a jegelés, mivel az lehűti az átforrósodott bőrfelületet, és érszűkítő hatása van, ezáltal gátolja a hólyagképződést, illetve nem mellékesen remek fájdalomcsillapító hatása van. Az említett kezelés annál hatásosabb, minél kisebb az égett bőrfelület, viszont nagyobb felületeken is alkalmazható. Fontos tudni, hogy csak akkor hatásos a jegelés, ha az égéstől számított első percekben kezdjük meg. Ha több idő telik el, akkor ugyanis már nem tudja megakadályozni a hólyagképződést, viszont csillapíthatja a fájdalmat. Amennyiben a jégkockák megolvadnak, akkor cseréljük ki őket, mindaddig, amíg a fájdalom nem enyhül. A jegelést akár egy óráig is végezhetjük.

Tiszteletben tartjuk a népies szokásokat is, amelyek közül az egyik legnépszerűbb az égett bőrfelület sózása. Elsőfokú égési sérülés esetén az égett bőrfelületre szórjunk porrá tört sót, mivel az gátolja a hólyagképződést. Ugyanakkor ez a fájdalmat nem csillapítja, és ha már kialakult a hólyag, akkor sót semmi értelme a sózásnak. Amennyiben pedig a hólyag felszakad, nem szabad rá sót tenni, mivel szörnyű fájdalmat okoz. Az égett bőrfelületre kenhetünk főzőolajt, disznózsírt, vazelint, vagy bármilyen zsíros alapanyagú kenőcsöt, mert az első és másodfokú égés nagyon kiszárítja a bőrt. A zsíros anyagok pedig enyhe égés esetén fokozzák a bőr rugalmasságát, védőhatásúak, valamint a fájdalmat is tudják csillapítani. Ugyanakkor hiába népszerű ez az eljárás, a hólyagképződést nem tudják megelőzni. Egy másik népies szokás tojásfehérje kenés az égett bőrre. Ez részben a zsíros anyagok tulajdonságaival rendelkezik, valamint méregfelszívó hatása is van. Nem sokat ér, viszont a semminél talán jobb. Szeretnénk felhívni a figyelmet pár olyan népies szokásra, amelyek erősen kerülendőek, sőt semmilyen körülmények között ne végezzük. Ezek a következőek: pókháló, fekete föld, lóganéj, vizelet. Ezek nem csak hatástalanok, hanem a fertőzés és a tetanusz kialakulását is magában hordozzák.

Ajánlott továbbá orvosi kékszesszel naponta többször is bekenni az égett bőrfelületet. Ha komolyabb égési sérüléseket szenvedünk, akkor viszont mindenképp forduljunk orvoshoz.