Környezetbarát és olcsó megoldások a nyári hőség ellen

A nagy meleg ellen nemcsak nagyfogyasztású légkondicionálóval, hanem más, környezetbarát és olcsó megoldásokkal is védekezhetünk.

Magyarország nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark között félúton helyezkedik el a mérsékelt övben, éghajlata pedig igen változékony. Míg télen sokszor 0 Celsius fok alá csökken az átlagos havi középhőmérséklet, addig a legmelegebb hónapokban, júliusban és augusztusban 20 Celsius fok feletti ugyanez az érték. Amikor a napi középhőmérséklet eléri a 26-27 Celsiust és délben kint 35-40 Celsiust mérünk, gyorsan bekapcsoljuk a klímát - persze ha van ilyen berendezésünk. Ez viszont nem olcsó mulatság, hiszen egy forró nyári napon többet költhetünk klímára, mint egy zimankós téli napon fűtésre. Lássuk, hogy az energiazabáló lég kondinak milyen alternatívái, illetve kiegészítő, hatásfoknövelő megoldásai léteznek.

Árnyékolás

Mór a ház építésekor érdemes odafigyelni a tájolásra, vagyis hogy a hálóhelyiségeket és a konyhát az északi oldalra tegyük, a nappali helyiségek pedig a déli oldalra kerüljenek, ezenkívül pedig a lakás át-szellőztethetőségéről is gondoskodni kell. A nem kívánt felforrósodás elkerülése végett érdemes az ablak fölé nyúló erkélysort vagy kiugró tetőszegélyt tervezni, ami nyáron remekül véd a napsugárzás ellen, télen viszont beengedi a lapos szögben érkező fényt. Értelemszerűen a nyílászárók közül is érdemes a minél jobb szigetelőképességű típusokat választani. A legjobb megoldás, ha az árnyékoló már az ablakon kívül megfogja a meleget, vagyis érdemes redőnyt szerelni az ablakra. Ennek napközben végig lehúzva kellene maradnia, a szellőztetést pedig az esti hűvösebb órákra érdemes időzíteni.

Jó szolgálatot tehet a kifelé billenthető redőny, amely némi levegőt ugyan beenged, de a napsugarak melegét kint tartja. Adott esetben hővisszaverő fóliát is helyezhetünk az ablaküvegre, ez esetben viszont hátrányos, hogy télen nem ad annyi meleget az ablak, illetve néhány százalékkal sötétebb is lesz a szobában. A redőny hatékonyságát ugyan meg sem közelíti, de azért hasznos fegyver lehet a hőség ellen a sötétítő függöny, amelyet akár be is nedvesíthetünk, ezenkívül a szobában történő ruhaszárítás is jó szolgálatot tehet, ily módon ugyanis hőt tudunk elvonni a helyiségből. A sütőt lehetőleg minél kevesebbet használjuk a melegben, illetve érdemes minden használaton kívüli elektromos fogyasztót kihúzni a konnektorból. A forróságérzet ezenkívül a testünk nedvesítésével is jelentősen csökkenthető.

Az épület hűtéséhez természetesen magát az anyatermészetet is segítségül hívhatjuk. Ehhez elég lehet csupán borostyánt ültetnünk, mely növényről kimutatták, hogy nyáron 2 Celsius fokkal alacsonyabb felületi hőmérsékletet biztosít az épület oldalán, ezenkívül télen is remek hőszigetelő hatása van. Az ilyen és ehhez hasonló növények, így például a lilaakác, a futórózsa, a vadszőlő vagy a japán hortenzia egyrészt tisztítják a levegőt, másrészt megfogják a port, amit aztán az eső visszamos a talajba. A zöld homlokzatok jelentősen csökkentik az akusztikai visszaverődést (vagyis a zajt) is, ezáltal javítják az ember közérzetét. Sokan attól félnek, hogy a falra felfutó növényzet károsítja a homlokzatot, ettől azonban nem kell tartanunk. A vakolatban csak abban az esetben tehet kárt például a borostyán, ha az már eleve repedezett, ellenkező esetben a növényzet sokkal inkább védi azt a káros behatások ellen, minthogy kárt okozna. Ezen kívül attól sem kell tartani, hogy a növények nedvesítik a falat - sőt komoly védelmet nyújtanak az oldalról becsapó eső ellen. A zöld homlokzatú épületek külsejét általában fele olyan gyakorisággal kell felújítani, mint a normál épületekét, ami konkrét anyagi előnyt jelent. Talán az egyetlen hátrány, hogy a növények magukkal hozhatják a bogarakat, de nem nagyobb mértékben, mint egyéb esetekben.