Így készül a szironyozott fenekű, praktikus bőrzacskó
hirdetés
Ha szeretnénk egy divatos, mutatós és ugyanakkor nagyon praktikus bőrzacskót készíteni magunknak, akkor most lehetőséged van megtanulni, hogyan is készítik. Szerezz bel keményebb és puhább bőröket, és neked is lehet saját bőrzacskód, méghozzá szironyozott fenékkel.
Kezdetnek nézzük, mi kell nekünk hozzá: jó tartású bőr – 7cm (a zacskó fenekének), puha bőr – 10,5 X 30cm, 2-3mm széles fűzőszálak és összehúzószálak, cérna és 1db csontkupáncs.
hirdetés
A mintaív alapján szabjuk ki a darabokat. A kör alak lesz a zacskó feneke, a téglalap a teste. A téglalap egyik hosszúoldalát, tetszés szerint cakkozhatjuk, ez lesz a zacskó szája. A mintaíven feltüntetett pontokon lyukasztóvassal, lyukasztófogóval készítsünk lyukakat az összehúzószál befűzéséhez. Összehúzószálnak négyes gömbölyű fonatot készítsünk. A hosszsága kb. 35-40cm legyen. Egyik végére kössünk gombot, a másik végét ideiglenesen kössük el cérnával. A végén majd erre az oldalra is gomb kerül, de még várjunk vele.
A zacskó fenekének elkészítése
A szabásmintán szereplő mintát jelöljük át a bőrre gömbölyű árral „rajzolva”. Most sajátíthatjuk el a díszítő szironyozást. Ennél a tisztán díszítő eljárásnál fűzőszálakkal alakítunk ki dekoratív mintákat a bőr felületén. A színoldalról szúrunk be a rombuszárral, a felrajzolt vonalunkon haladunk, a szúrások vonalra merőlegesek. A nyílásokat gömbölyű árral tágíthatjuk. A szálat első lépésben a bőr húsoldaláról visszük át a színoldalra, majd a következő nyílásban a színoldalról vissza a húsoldalra. Ezután a húsoldalon egy cérnaszálat rögzítünk a kezdő szálvéghez. Most a fűzőszálunkat nem a következő nyíláson vezetjük át ismét a színoldalra, hanem újra ugyanott, ahol éppen átbújtattuk a színoldal felől. Ha a szálat most simán áthúznánk, kihúznánk a nyílásból, és kárba veszne az előző öltésünk. Azért, hogy a fűzőszál a nyílásba maradjon, a szálvéghez kötött cérnaszálat átvezetjük a húsoldalon a szálból képződő fülön. Ahogy a szálat húzzuk át a színoldal felé, a húsoldalon úgy tudunk ellentartani a cérnaszálunkkal. A következő lépés ismét a szál színoldalról visszára vezetése a következő nyíláson, cérnavezetés, majd szálvisszavezetés ugyanazon nyíláson stb. Ezzel az egyszerű díszítéssel bármilyen egyszerű, geometrikus minta könnyedén elkészíthető.
A palást
A zacskó teste egyetlen téglalap, amelynek rövidebb végeit össze kell erősítenünk. Ezt összeerősítő szironyozásnak oldjuk meg, de nem az előző zacskónál leírt, élre helyezett változatot alkalmazzuk, hanem síkban, kiterítve fűzzük. Természetesen is nagyon sokféleképp lehet fűzni, itt az egyik legegyszerűbb fűzésmódot ismertetjük. A két oldalt ebben az esetben egymásra fektetve ragasztjuk össze, az egyik oldal szín-, a másik oldal húsoldalával. A színoldalon, széltől kb. 3-3mm-re párhuzamosan segédvonalakat húzunk. Erre kerülnek majd a szúróárral készített nyílások, ebben az esetben a szélre és a haladási irányra merőlegesen. A zacskó testét és fenekét ugyanezzel a módszerrel rögzíthetjük egymáshoz. A palást nagyobb, ezért finoman ráncolni kell. A ráncolást megtartja a fűzést megelőző ragasztás. A zacskó fenekét érdemes belülről kibélelnünk egy darab bélésbőrből szabott kör beragasztásával, így a szironyt tartó cérnaszálak nem sérülhetnek meg használat közben. Az elkészített zacskóba befűzzük a négyes gömbölyű fonással készített összehúzót úgy, hogy a gombos végére ráfűzzük a csontkupáncsot, ezután vezetjük végig a fonatot a zacskón. Ha körbeértünk, ismét a csontba fűzünk, majd elkészítjük erre az oldalra is a gombot.