Füstbe megy-e az üzemanyag-fogyasztás szabályozása?

2000 óta már legalább százötven milliárd euróval költöttek többet az autósok üzemanyagra Európában ahhoz képest, mint ha a gépkocsik nemcsak a próbapadon felelnének meg a fogyasztási előírásoknak. Az új gépkocsitesztelési eljárás segíthet a problémán, de egyes autógyártók trükközését nehéz kivédeni.

Az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) egy új tanulmánybanfoglalja össze, mi történt eddig az üzemanyag-fogyasztás csökkentése terén, és milyen új szabályozást kellene elfogadnia az Európai Parlamentnek és a szakminiszterek Európai Tanácsának ahhoz, hogy a helyzet érdemben megváltozzék. Az eltérés a gépkocsik típusbizonyítványa szerinti és valóságos fogyasztása között ugyanis 2016-ra 42 százalékra emelkedett, köszönhetően a gépkocsik kifinomult felkészítésének a próbapadi mérésre. Az elmúlt 18 év mérlege 149,6 milliárd euró ráfizetés (Ezen belül a magyar autósok vesztesége több mint 250 milliárd forint.) Ami pedig a problémát még súlyosabbá teszi, az az, hogy a légkör 264 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázzal gazdagodott ez idő alatt – feleslegesen.

Az Európai Unió döntéshozói, szakértői szerint az új laboratóriumi gépkocsi tesztelési eljárás, a WLTP segíteni fog a gondon, és pár év múlva már használat közben is csak annyit fognak fogyasztani a gépkocsik, amennyit a tesztpadon. Sajnos azonban fennáll a veszélye annak, hogy a rendszerbe beépített kiskapuk kihasználásával egyes autógyárak ismét csak átvernek minket. Legalábbis erre a következtetésre jutottak a T&E szakértői az Európai Bizottság kutatóintézete, a Joint Research Centre tanulmánya alapján.

Ahhoz, hogy legyenek a mai próbapadi mérési eljárás szerinti fogyasztási értékeknek megfelelő WLTP-értékek, összehasonlító méréseket fognak végezni a közeljövőben. Szakértők szerint azonban megtörténhet, hogy az összehasonlító mérés során az autógyártók – egymással összebeszélve – a régi fajta méréskor leszorítják, a WLTP-méréskor viszont szándékosan megemelik a vizsgált gépkocsi mért fogyasztását. Később azután, amikor már a WLTP-mérés alapján adják ki a típusbizonyítványt, mindenféle technikai újítás nélkül tudnának majd fogyasztáscsökkenést produkálni.  

Szerencsére van eszköz a csalás megelőzésére, ilyen a használat közbeni mérés alkalmazása a próbapados mérés kiegészítésére vagy a gépkocsikba beépített fogyasztásmérő adatainak a felhasználása annak ellenőrzésében, hogy a legyártott és piacra került autók fogyasztása megfelel-e a típusbizonyítványban foglaltaknak. Most az Európai Parlament tagjain és a tagállamok illetékes miniszterein a sor, nekik kell az Európai Bizottság által javasoltnál szigorúbb eljárásokat és fogyasztáscsökkentési előírásokat elfogadniuk ahhoz, hogy az autók fogyasztása érdemben csökkenjen” – jelentette ki Vargha Márton, a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse.

A T&E számításai szerint a megfelelő szigorítás 108 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatású gázkibocsátást és 54 milliárd euró fölösleges kiadást előzhetne meg 2030-ig ahhoz a szabályozáshoz képest, amit az Európai Bizottság javasol.

Szöveg: Aeffect Communications