AirBnB vs albérlet - mi lesz a belvárosi kiadó lakásokkal?

Az elmúlt évek alaposan átalakítottak Budapest Belvárosának lakáskiadási szokásait, hiszen egy teljesen új szektor erősödött fokozatosan, elárasztották a belső kerületeket az AIRBNB lakások. A befektetők, külföldi vevők elsődleges célja az volt, hogy olyan frekventált helyen lévő, igényesen felújított vagy praktikusan, jól kialakítható felújításra szoruló ingatlanokat vásároljanak fel, amelyeket rendszeres bevétel mellett tudnak rövid távon bérbe adni.

A turizmus dübörgött, a jó lakások kiadói meg is találták a számításukat, bár nagyon sok helyen már a társasházak és az önkormányzatok ellenérzését is kivívta a rövidtávú lakáskiadás. Sok helyen társasházi szabályzatot módosítottak, több önkormányzat, így pl. az V. kerület is helyi határozattal igyekezett korlátozni a forgalmat. Az elmúlt 1-1,5 évben már kicsit fordulni látszott a felívelő tendencia, érezhetően telítődött a belvárosi AIRBNB-piac. A világjárvány megérkezésével viszont drasztikus változás következett be ezen a területen is, csakúgy, mint a világ bármely iparágában.

A vírus nyomán leállt, illetve nagyon erősen visszaesett a turizmus, amely az egész szállásadói piacot érzékenyen érintette. Így a szállodai szobák ugyanúgy üresen maradtak, a szállodák akciókkal próbálják bevonzani az utazókat, így az AIRBNB lakások kiadása tovább esett. Ennek következtében a budapesti, belvárosi területen nagyon sok üresen álló, jó állapotú lakás van, amely természetesen az albérleti piacot is alaposan felbolygatja. A legutóbbi kormányrendelet pedig fel is hatalmazta az önkormányzatokat annak szabályozására, hogy egyedileg állapítsák meg, éves szinten hány napot engedélyezik az adott területen az AIRBNB szolgáltatást.

Ben-Ezra Orran, a Central Home szakértője így elemzi a helyzetet:

„Most még vizsgáljuk és nehezen tudjuk megállapítani azt, hogy az AIRBNB tulajdonosok melyik irányba mozdulnak el az alábbi 3 opcióból, melyek közül az első két variáció az eladó és kiadó ingatlanok áraira egyaránt hatással lenne, mind a két szektorban árcsökkenést eredményezhetnek.

1-      Eladják az ingatlant – ezáltal a kínálati oldalon jelentkező új ingatlanok fogják befolyásolni az eladó lakások piacát.

2-      Átállnak a hosszú távú bérbeadásra – értelemszerűen ez az albérletek mennyiségét és árát fogja nagyban befolyásolni.

3-      Az igazán kitartó tulajdonosok megvárják míg nagyjából visszaáll a világ rendje, várják, míg újra kiadhatóak lesznek rövidtávon a lakások és megelégednek az alacsonyabb turistaforgalommal és az az által generált bevétellel. Ez nem fogja különösebben befolyásolni az albérleti és eladási piacot.”

A szakértő szerint az, hogy az említett 3 lehetőség közül ki milyen irányba indul el, és ez miképpen alakítja a trendeket, nagyban meghatározza azt, hogy a budapesti albérletpiacon milyen folyamatok indulnak be, további árcsökkenés, esetleg emelkedés várható-e.

A Central Home jelenlegi tapasztalata szerint a legtöbb tulajdonos egyelőre kivár, és nem eladásban, hanem inkább hosszútávú kiadásban gondolkodik, legalábbis addig, amíg újra be nem indul a turizmus és az AIRBNB piac. Ennek következménye, hogy jelenleg megfigyelhető, hogy drasztikusan csökkennek a kerületekben a bérleti díjak és még mindig jóval magasabb a kínálat, mint a kereslett. Július végén várható egy nagyobb mozgás a lakáskiadások terén, amely szezonálisan mindig a felsőoktatási felvételi eredmények nyilvánosságra kerülése után várható, ez ismét kicsit átrendezheti a piacot.

Forrás: Arterego, Central Home