Idén is felpezsdült az albérletszezon, 4+1 aktuális jótanács

A korábbi évekre jellemző 14-15 ezres kínálattal szemben ma már 18 ezer lakóingatlan-hirdetés szerepel az országos albérletpiac kínálatban. Az ingatlan.com szakértői 4+1 aktuális jótanácsot is összegyűjtöttek bérlőknek és bérbeadóknak egyaránt, ami különösen hasznos lehet az idei albérletszezonban.

Többéves távlatban jelentős kínálatbővülés ment végbe a magyarországi albérletpiacon, amely a járványhatás miatt megváltozott, többek között nőtt a legalacsonyabb árkategóriába tartozó lakások aránya Budapesten és a fővároson kívüli piacon egyaránt - áll az ingatlan.com legújabb összeállításában, amelyből kiderül, hogyan alakult az albérletpiaci kínálat 2015 óta, egyúttal hasznos tanácsokat nyújt a kiadó lakásokat keresőknek és a tulajdonosoknak is.

14 ezerről 25 ezer fölé bővült a kínálat

Az albérletpiaci főszezon a múlt héten indult el a felsőoktatási ponthatárok meghirdetésével, a tanévre készülő diákok megkezdték a keresgélést a piacon, ahol a korábbi évekhez képest komolyabb a kínálat. Az ingatlan.com adatai szerint 2015-ben nyári hónapjaiban hetente átlagosan 14-15 ezer, 2016-ban már 16 ezer, 2017, 2018 és 2019 nyarán pedig 17-18 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből lehetett válogatni. 2020-ban pedig már több mint 25 ezer lakóingatlant kínáltak bérbeadásra a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, aminek a száma 2021-ben apadásnak indult, de az idei albérletszezonban ismét bővült a kínálat és már ismét 18 ezer hirdetésből válogathatnak a bérlők.

 "A 2019 utáni bővülésben nagy szerepet kapott a pandémia, a járványkorlátozások miatt nagyon visszaesett külföldi vendégek száma, így a korábbi években a lakásukat rövid távra kiadó tulajdonosok megjelentek a klasszikus albérletpiacon, azaz hosszú távra kezdtek bérlőt keresni." - mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

4+1 aktuális jótanács bérlőknek és bérbeadóknak

Balogh László azt is elmondta, hogy az utóbbi évek lakáspiaci tendenciái, valamint a kínáltbővülésben főszerepet játszó járványhatás más változást is hozott az albérletpiacon, ezért érdemes pár új szempontot is figyelembe venniük az albérlőknek és a lakásukat kiadó tulajdonosoknak, azon túl persze, hogy bérleti szerződést kötnek.

1.     Keresni, ahol a bérbeadók hirdetnek és hirdetni, ahol a bérlők keresnek

A jelenlegi bőséges albérletkínálat miatt óriási különbségek adódnak ugyanolyan adottságokkal rendelkező ingatlanok havi bérleti díjaiban. Ha ugyanolyan lakást 10 ezer forinttal olcsóbban tud valaki bérelni, az éves szinten már százezer forintos megtakarítást jelenthet. Annak érdekében, hogy a bérelhető lakást keresők széles palettáról tudjanak válogatni és össze tudják hasonlítani az azonos lokációkban, városrészekben lévő ingatlanok bérleti díjait, érdemes a nagy ingatlanhirdetési portálokon szétnézniük, majd a kiszemelt lakásra bérleti szerződést kötniük. A bérbeadóknak is ott érdemes hirdetniük, ahol a bérlők keresnek, mivel így jelentősen lerövidülhet a lakáskiadás időtartama.

2.     Forgatókönyveket újabb járványhullámok esetére

A múlt évben a járványkorlátozások elrendelése után a munkájukat elvesztő bérlőknek vagy a digitális oktatás miatt a szülőkhöz hazaköltöző diákoknak sok főbérlő kedvezményt adott, például csökkentette a bérleti díjat vagy átvállalta a rezsiköltségeket. Ezért a mostani szezonban érdemes az érintetteknek előre egyeztetniük arról, hogy egy esetleges újabb járványhullám esetén, milyen paraméterek mellett tartható fenn a bérleti viszony.

3.     Lakásbiztosítást a bérlő ingóságaira is!

A biztosításról is javasolt egyeztetni. Vannak olyan tulajdonosok, akik csak az ingatlanra kötik meg a biztosítást, az ingóságokra pedig nem. Tehát érdemes áttekinteni, pontosan mire terjed ki a meglévő biztosítás, a bérlő vagy a tulajdonos fizeti annak a díját, pontosan milyen károkra nyújt fedezetet, ezt pedig tanácsos rögzíteni a bérleti szerződésben. Ha mondjuk a meglévő biztosítás csak az ingatlant "védi", akkor a bérlőnek érdemes a saját ingóságaira biztosítást kötnie, hogy elkerülje a kellemetlen meglepetéseket baj esetén. Akadnak ma már olyan biztosítási konstrukciók, amelyek asszisztenciaszolgáltatást vagy lakásszerviz-szolgáltatást biztosítanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha probléma van a lakásban, akkor bizonyos összeghatárig a biztosítás terhére szakemberek oldják meg a lakásban felmerülő problémákat. Így egy csöpögő csap vagy csőtörés esetén a tulajdonosnak sokkal kevesebb teendője lesz a kárelhárítással.

4.     Mit tartalmazzon a közös költség?

A bérleti szerződés megkötése során érdemes tisztázni, hogy milyen díjakat hárít át a tulajdonos a bérlőre. A rezsit (víz-,gáz-, villanyszámlák) és a közös költséget hagyományosan a bérlők fizetik, de ha az utóbbi egy része a társasház felújítási alapjába kerül, akkor azt a részt a tulajdonosnak illik megfizetnie, hiszen ez az ingatlan hosszútávú minőségének megőrzését szolgálja, nem pedig az időszakos használattal kapcsolatban felmerült költségeket fedezi.

     +1: elkerülni a visszaéléseket!

Lényeges, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a bérlők és a bérbeadók meggyőződjenek, hogy a másik fél valóban az, akinek kiadja magát. A bérlők az ügyfélkapun keresztül évente kétszer ingyenesen le tudják kérni a teljes tulajdoni lapot, amiből kiderül a tulajdonos személye is. Fontos, hogy a bérleti díjat és a kauciót ne adják oda magukat ingatlanközvetítőnek mondó embereknek, hiszen ők hivatalosan nem kezelhetik a tulajdonos pénzét. Mivel általában egy havi bérleti díjat és egy-két havi kauciót kérnek előre a tulajdonosok a szerződés megkötése során, így ez legalább 300-500 ezer forintos kiadás is lehet. Az akár félmillió forintos összeg nagyon tud fájni a bérlőknek, ha a pénz rossz kezekben köt ki, és ezt soha nem látják viszont. A legnagyobb ingatlanhirdetési portálok ezért nem is engedik megjelenni a csalás-gyanús hirdetéseket, azokat már eleve moderálják.

Forrás: ingatlan.com