Adja bérbe raktárát kétszer annyiért: mutatjuk hogyan

A fővárosban és környékén, valamint a legnagyobb városainkban akár kétszeres is lehet a korszerű, hűthető-fűthető, szigetelt, nagyobb belmagasságú raktárak bérleti díja, mint a 30-70 éves „ipari műemléki” őskövületeké. Országos átlagot tekintve pedig akár 66 százalékkal magasabb, négyzetméterenként 5 euró feletti áron lehet kibérelni a modernebb, újszerűbb épületeket.

A hazai raktározási piac nagyon sok esetben nem tudja kielégíteni az ügyfelek elvárásait, hiszen csupán néhány létesítmény felel meg a megnövekedett elvárásoknak. Ráférne tehát a korszerűsítés, a szigetelés a kiadó raktárakra, derült ki a Raktar.info, az Ingatlantájoló.hu és a Knauf Insulation közös felméréséből.

A Raktar.info, illetve az Ingatlantájoló.hu adatbázisában országszerte több mint 640 kiadó és eladó raktár található. Ezek legfeljebb fele az, amely igazán korszerűnek mondható és eleget tesz a modern tárolási-logisztikai követelményeknek.

Az energiahatékony raktárak drágábbak, de szinte mind ki vannak adva

Szakadék tátong nem csak a főváros-vidék viszonylatában, de a régi építésű és a korszerű raktárcsarnokok között is. Míg egy átlagos, nem felújított, melegtől-hidegtől alig védett csarnok havi négyzetméterenkénti bérleti díja 3-4 euró körüli, addig a legkorszerűbb, igen jól pakolható, nagy belmagasságú, nyáron hűtött, télen fűtött, autópályák mentén található, kiváló elhelyezkedésű csarnokok árszintje akár 5-8 euró/m²/hó, vagyis a felújítandó, korszerűtlen raktárépületek átlagárának akár kétszereséért is bérlőre találnak. Érdemes tehát korszerűsíteni, szigetelni a kiadó épületeket.

„Amelyik raktártulajdonos csupán egy télen jéghideg, nyáron pedig a hőség ellen sem védett 'bádogdobozt' vagy egy ósdi, esetleg legfeljebb kimeszelt 'kőhalmot' kínál az egyre igényesebb ügyfeleknek, az nem számíthat igazán magas hozamra és a kiadással is bőven lesznek nehézségei” – véli Ballagó Antal, a Raktar.info honlapot is üzemeltető Otthontérkép Csoport értékesítési vezetője.

A szakértő szerint érdemes korszerűsíteni, szigetelni, mert nemcsak a bérleti díj nőhet a duplájára, hanem jóval szélesebb bérlői körből is válogathatnak, illetve ingatlanuk értéke is jelentősen megnő.

A pandémia ráerősített a kereslet bővülésére

Általánossá vált a 2020-as járvány kitörését követően, hogy bizonyos méretű és elhelyezkedésű raktárakból hiány állt elő, hiszen a jó helyen lévő, modernebb, vagy legalább felújított raktárakat az online kereskedelem bővülése miatt számtalan e-kereskedő, illetve azok partnere vette igénybe.

A központi régióban és az északnyugat-dunántúli régióban az amúgy is bőven 90-95 százalékos kapacitás kihasználtságú piacra „jött rá” a pandémia, errefelé még inkább az egekbe emelve az online logisztikai vállalatok raktárigényét. Egy-egy budapesti, illetve Pest megyei modern bázison még a magasabb, 7-8 eurós négyzetméteráron sem mindig tudnak plusz helyet találni azok, akik nagyobb, egybefüggő területet, kiemelt szolgáltatásokat keresnek.

Nemcsak a lakóingatlanoknál, de a raktárak esetén is kiemelkedően fontos a lokáció

A kiadó, valóban korszerű épületek földrajzilag is egy helyre koncentrálódnak. Száz új vagy újszerű, illetve felújított, szigetelt kiadó raktárból ötvenegy a fővárosban, az M0-s autóút vonzáskörzetében, illetve Közép-Dunántúlon található.

Budapest és az agglomeráció itt is éppen olyan kiemelkedő, mint más ingatlanpiaci szegmensekben. Ezt a különbséget csak növeli, hogy az ország egyetlen, nemzetközileg is jelentős légiáru-bázisa a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, így a fenti arányokat a nemzetközi légikikötő környékére települt nagy logisztikai bázisok is befolyásolják, illetve az M0-s autóút mentén is rengeteg raktárváros épült, hiszen ez az útvonal kelet, nyugat, valamint dél és észak találkozási pontja.

A maradék, körülbelül 49 százaléknyi kiadó raktár nagy többsége pedig a legnagyobb vidéki iparvárosokban, az oda vezető autópályák mentén található, így Székesfehérvár, Tatabánya, Győr, vagy éppen Kecskemét, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza a célvárosok. Vidéken a nagy, egybefüggő, azaz 1000-2000 négyzetmétertől felfelé kínált, minőségi bér-raktárak kevéssé jellemzők.

Megfelelő szigeteléssel csökkenthetők a költségek

A korszerű, nem szendvicspanellel hőszigetelt csarnokfalak esetében ma már nem ritka az akár 20 cm vastagságú kőzetgyapot, üveggyapot, vagy e kettő kombinációjából álló réteges, tetején pedig a 25-30 cm vastagságú, lépésálló kőzetgyapot szigetelés sem, amellyel az épület a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel.

„A raktárépületeknek elsősorban jövedelemtermelő funkciója van, amelyben meghatározó szerepet tölt be az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy az épületek bérlői vagy tulajdonosai a megtermelt jövedelem mekkora hányadát kénytelenek fűtésre vagy hűtésre fordítani” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Kijelenthető tehát, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága versenyelőnyt jelent az újra emelkedésnek indult energiaárak idején, ezen akár egy vállalkozás sikeressége is múlhat” – tette hozzá a szakember.

Az energiahatékony raktárak drágábbak, de szinte mind ki vannak adva. A korszerűsítési, szigetelési beruházások, befektetések rövid időn belül megtérülnek, hiszen a piac telített, óriási a kereslet a korszerű raktárépületek iránt. A felmérés rávilágít arra is, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti és üzemeltetési díjakban is megmutatkoznak. Ezzel szemben a régi logisztikai épületek bérleti díja – lokációtól, állapottól, mérettől és műszaki lehetőségektől függően – akár fele vagy negyede is lehet egy korszerű, energiahatékony raktárépület bérleti díjának. A korszerűtlen ingatlanok drámaian rossz energiahatékonysági jellemzői miatt, a magasabb fűtési-hűtési költségek a bérlő számára többletüzemeltetési költséget jelentenek. Így az összes kiadás, az ingatlan állapotától függetlenül körülbelül azonos, de a komfortérzet korántsem.

Forrás: Premier Hungary Communications