Lejár az időnk klímaügyben – cselekednünk kell!

Vajon jól haladunk-e az éghajlatvédelem Párizsban kijelölt útján? Erről ad áttekintést az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (Climate Action Network Europe, CAN Europe) ma reggel nyilvánosságra hozott elemzése az Európai Unió tagállamainak eddig elkészült Nemzeti Energia- és Klímaterveiről (NEKT).

A tagállamok energia- és klímapolitikáját 2030-ig a NEKT-ek fogják meghatározni. Tavaly év végéig kellett a tagállamok kormányainak beterjeszteniük a NEKT-ek tervezeteit az Európai Bizottság részére, a végleges változatot pedig idén december 31-ig kell elkészíteniük. A CAN Europe (amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) szerint az eddig elkészült NEKT-tervezetek minősége rendkívül eltérő: egyes országok az uniós követelményeket meghaladó vállalásokat tettek és ezek megvalósítására részletes terveket dolgoztak ki, miközben más országok anyagaiból hiányoznak az adatok még annak a megállapításához is, hogy a minimálisan szükséges célokat el tudják-e érni. 

Magyarországnak 2005-höz képest 2030-ig összesen 7 százalékkal kell csökkentenie az üvegházgázok kibocsátását a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás terén, de még ezt a nem túlságosan ambiciózus célkitűzést sem lesz könnyű elérni, mert a jelenlegi trendek mindössze 1,6 százalékos csökkenést vetítenek előre. Magyarország azt vállalta, hogy 2030-ban az összes energiafogyasztás legalább 20 százaléka származik majd megújuló energiából – a közös uniós cél 40 százalék.  A jelenlegi hazai arány – a Levegő Munkacsoport által erősen megkérdőjelezett – hivatalos statisztikák szerint 14,2 százalék, és az elmúlt években folyamatos csökkenést mutatott. Aggodalomra ad okot az is, hogy a további növekedést olyan mértékű biomassza-felhasználással tervezi elérni a kormány, amihez messze nem áll rendelkezésünkre megfelelő mennyiségű, erre a célra felhasználható biomassza.

Az energiafelhasználást illetően az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy az ország energiafogyasztása évről évre növekszik, és az előrejelzések szerint további növekedés várható, így még a 2020-ra elérni kívánt célt sem teljesítjük. A villamos energia termelésében a kormány meghatározó szerepet szán a napenergiának, azonban a NEKT-tervezetből nem derül ki, miként tudja majd ezt az időjárásfüggő termelést kezelni a villamos hálózat, miközben a terheléskövetésre nem alkalmas atomenergia részesedése is jelentős lesz.

„Még jelentős változtatások, kiegészítések szükségesek a magyar NEKT-ben ahhoz, hogy lássuk, miként tudjuk elérni az éghajlatvédelmi célkitűzéseket. A civil szervezetek számos javaslatot tettek, és reméljük, hogy ezeket a kormány beépíti a NEKT végleges változatába. Segítünk a kormánynak, hogy az éghajlat, a társadalom és a gazdaság szempontjából egyaránt előnyös NEKT készüljön el" – jelentette ki Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője.

A NEKT elkészítését a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország is igyekszik segíteni. A Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) nemrég megjelentetett egy rövid összefoglalót a NEKT-tervezet elkészítési folyamatáról, melyben Magyarország esetében a civil szervezetek hozzászólási lehetőségeit hiányolják. A Levegő Munkacsoport idén márciusban – kormányzati részvétellel – rendezett konferenciáján azonban a civilekkel szorosabb együttműködésre tett ígéretet az Innovációs és Technológiai Minisztérium Stratégiai és Tervezési Főosztálya.

Szöveg: Aeffect Communications

Fotó: Shutterstock