Váltott elhelyezés, illetve váltott gondoskodás

A családbomlások során a váltott elhelyezés/váltott gondoskodás gyakorisága a világon egyre növekvő tendenciát mutat, a kizárólag egyik szülőnél történő elhelyezéssel szemben. Egy tanulmány szerint az EU-s tagállamok közül Svédországban a legmagasabb a váltott gondoskodásban élő gyermekek aránya: míg az 1990-es évek elején a gyermekek mindössze 4%-a élt felváltva a szüleinél, 2017-ben ez az arány már 28%.

A váltott családmodell Németországban is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, annak ellenére, hogy számos nyitott kérdés nehezíti még ezt a fajta megoldást (hol legyen a gyermek állandó lakcíme, kinek fizessék a családi pótlékot, hány TB kártyája lehet a gyermeknek). Franciaországban 2002. március 4-én vezették be a váltott elhelyezés/gondoskodás intézményét, mint prioritást a válásban érintett családok esetében. 2006 óta itt a bíróság a váltott elhelyezés lehetőségét vizsgálja elsődlegesen. A franciák a kéthetes ciklust preferálják: a gyermek egy hetet az édesanyjánál, egy hetet pedig az édesapjánál tölt.

Hazánkban ez a fajta családmodell szinte még ismeretlen, ill. ellenállásokba ütközik, leginkább a képzetlenség és az elvet megalapozó ismeretek, kutatási eredmények ismeretének hiánya okán.

A konferencia hazai és nemzetközi előadói

A gyermekbántalmazások tekintetében a család- és gyermekjóléti szolgáltatás lehetőségeiről Csokonáné Vízkeleti Ildikó, a MACSGYOE I. régójának elnökségi tagja, valamint jelzőrendszer fontosságáról és működéséről Bulyáki Tünde, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Módszertani Főosztályának szakmafejlesztési referense tartott előadást.

Jürgen Rudolph  német nyugalmazott családjogi bíró személyes látogatást tett Magyarországra. Előadásában a váltott gondolkodás és a gyermekért való közös együttműködés fontosságát, lehetőségeit mutatta be az általa megalkotott és honosított Cochem model szemléletén keresztül. Szintén személyesen volt jelen Iulian Laurențiu Ștefan, román pszichológus igazságügyi szakértő, aki a szülői elidegenítés romániai elismeréséről és annak bírói fogadtatásáról beszélt előadásában.

Dr. Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány Gyermekjogi Pro Bono Központ vezetője és gyermekjogi szakértője, a szülői elidegenítés hazai elismertségét, elfogadottságát és megelőzési lehetőségeit  mutatta be a konferencián.

Deliága Éva, okleveles gyermekpszichológus és integratív gyermekterapeuta az elvált szülők gyermekeire leginkább jellemző lojalitáskonfliktus tüneteire, felismerési és feloldási lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

A konferenciát egy kerekasztal-beszélgetés zárta le, melynek során a közönség interaktív módon bekapcsolódhatott és kérdéseket tehetett fel az előadók részére. Végezetül Szaniszló Csaba, az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület elnöke köszönte meg mind az előadók, mind pedig a vendégek jelenlétét, téma iránti érdeklődését.

Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület a továbbiakban is azon dolgozik, hogy minél több szakember figyelmét felhívja a szülői elidegenítés jelenségének létező és valós problémájára, valamint a gyermekek kétszülős igényére és védelmére azokban az esetekben is, amikor a családi életközösség felbomlik és a szülők válása elkerülhetetlen. Az Egyesület mintegy 500 fős taglétszámmal rendelkezik, munkájában igyekszik minden hozzájuk forduló ember számára a gyermek érdekét és kétszülős igényét előtérbe helyező jogi tanácsadást és segítséget nyújtani. Tagjai között nem csak gyermekeiktől különélő édesapák, hanem hasonló helyzetben lévő édesanyák is jelen vannak, sőt nagyszülők is képviselik magukat.

Forrás: Arvalicom