A törvényszéki orvostan szerepe a nyomozásban

Annak ellenére, hogy az orvosok mindent megtesznek az életek megmentéséért, néha olyan helyzet adódik, hogy halottakkal kell foglalkozni. Az orvosok egy része az igazságügyi orvostan specialistája. E szakterület a rendőrség munkáját segíti a váratlan elhalálozások okának és mechanizmusának feltárásával.

Vigyék a törvényszékire! Ezt a mondatot minden bizonnyal nagyon jól ismerik a bűnügyi filmsorozatok kedvelői. A kifejezésen az igazságügyi orvostani intézetet értik, ahol tapasztalt orvosok a hagyományos (pl. boncolás) és a legmodernebb (DNS vizsgálat) módszerek segítségével derítenek fényt az áldozat halálának részleteire. Az ismeretlen személyazonosságú halottnál a törvényszéki orvostan módszerei segíthetnek azonosítani, esetleg felismerni, hogy a talált szövetek emberi vagy állati eredetűek.

Az orvostudomány és a jog között

Az igazságügyi orvostannak, amit az orvostudomány és a jog határterületén helyezhetünk el, viszonylag hosszú történelmi hagyománya van. Bizonyos elemei már az ókori Kínában megjelentek. Néhány okiratból kiolvasható, hogy már akkor igyekeztek megállapítani a halál pontos okát. Ezen a téren sem maradt le az ókori Egyiptom. Arábia vagy az antik Görögország és Róma sem. Az igazságügyi szakértői tudományok „alapító atyjának" és úttörőjének a francia sebészt, II. Henrik francia király udvari orvosát AmbroiseParét (1510-1590) tartjuk. A boncolásokon kívül további érdeme, hogy katonaorvosként arra is rájött, hogy a sebek kiégetése értelmetlen dolog, ami elfertőződéshez vezet, és csak fokozza a problémákat.

Hogy állunk Magyarországon?

A XIX. század második felétől a kórbonctani szemléletnek meghatározó szerep Jutott a közép-európai törvényszéki orvostan fejlődésében. Az uralkodó osztrák valamint német iskola jól megalapozott patológiai bázison állt. A törvényszéki orvostan, mai nevén igazságügyi orvostan magyarországon több mint 200 éves egyetemi múlttal rendelkező tudomány. A törvényszéki orvostan teljes oktatási tananyagát nem hamarabb mint 1850-ben sikerült biztosítani, és abban a kórbonctani ismeretek elsajátítása lényeges helyet foglalt el. A törvényszéki, majd igazságügyi orvostan több kiemelkedő illetve meghatározó egyénisége patológusként indult el útján. A budapesti Igazságügyi Orvostani Intézetben 1895 és 2000 nem kevesebb mint 250.000, sokrétű következtetés levonására alkalmas boncolás zajlott. A magyar Igazságügyi orvostan, illetve a jogelőd törvényszéki orvostan töretlen fejlődésének egyik jelentős tényezője a kórbonctannal való jó és szoros kapcsolatból eredeztethető.

Amikor az orvos nyomozóvá válik

A törvényszéki orvos legfőbb célja pontosan meghatározni a halál okát. Ez könnyű abban az esetben, ha valakinek szúrt vagy lőtt sebei vannak. Azonban minden törvényszéki orvos rémálma egy ismeretlen személyazonosságú holttest a sebesülés vagy erőszak látható nyomai nélkül. Ekkor számos laboratóriumi, mikroszkopikus vagy toxikológiai vizsgálat következik.

A rendőrség néha speciális vérelemzést, genetikai vizsgálatot igényel, vagy bárminemű biológiai nyom (nyál, sperma, vér) után kutat. A súlyos bűncselekmények nyomozásának eredménye gyakran az orvosszakértőkön múlik.