Miért is van bajban a Föld?

Némely kutató szerint a Föld is élő szervezet. Szabályozó rendszerek tartják meg élettérnek alkalmas állapotában, hasonlóan ahhoz, ahogy a testhőmérsékletet biológiai rendszer szabályozza az egészséges szervezetben. A külső környezet okozta zavar azonban bolygónkat annyira megváltoztathatja, hogy megszűnhet rajta az élet.

Élet sok millió év óta létezik a Földön. A legtöbb kutató szerint az élet élettelen anyagból fejlődött ki, és fokról fokra alakult ki ma létező sokféle formája. Minthogy a Földön az ember a legértelmesebb élőlény, mi váltunk bolygónk védelmezőivé. Ez a magas szintű értelem olyan - lehetőségeiben veszedelmes - technológia kifejlődéséhez vezetett el, amelyet kordában kell tartani, különben tönkreteheti egész bolygónkat. A Föld fennmaradása a létfontosságú vezérlőrendszerektől függ. Az oxigénnek olyan részarányban kell jelen lennie a légkörben, hogy az állatok lélegezhessenek. Ha azonban ez a részarány csak 1 %-kal is megnövekedne, akkor körülbelül 70%-kal több lenne a villámcsapás gyújtotta erdőtűz, s ezek nagy pusztítást végeznének a növények és állatok körében. A fák részt vesznek a levegő szén-dioxid- és páratartalmának szabályozásában, a megnövekedett arányú erdő-pusztulás tehát további nehézségeket okozna.

A légkör közvetlenül táplálja az életet, ezen kívül nem engedi a hőt a világűrbe távozni, ezzel melegen tartja a Földet. Ha a légkör egy kicsit megbolydulna, csupán annyira, hogy néhány fokkal megnövekedne a hőmérséklete, akkor annyi sarkvidéki jég olvadna meg, hogy a tengerek sok helyütt elárasztanák a partvidékeket. A légkör ózonrétege kiszűri a Nap növényre és állatra ártalmas ibolyántúli sugárzásának legnagyobb részét. Az illatszeres és más szóró-palackokba hajtógázként töltött freonok azonban már kikezdték ezt a réteget, kiváltképp az Antarktisz fölött. Emiatt állatok vakultak meg, a szabadban dolgozó embereknek pedig azt tanácsolják, hogy viseljenek sötét szemüveget. Mindez azt mutatja, hogy a Föld egyensúlyi állapota nagyon könnyen felborul. A nagy katasztrófák elkerülésére meg kell őriznünk ezt az egyensúlyt, és valahányszor szükséges, ki kell küszöbölnünk a zavarokat.

Vegyi anyagok

A mezőgazdasági és ipari vegyi anyagok lassan, de szüntelenül szennyezik a környezetet és károsítják az élőlényeket. A növényvédő szerek nélkül aligha lehetne éveken át nagy terméshozamokat elérni; csakhogy e többé-kevésbé mérgező vegyi anyagokat az állatok megeszik a növényekkel együtt. E vegyszerek belemosódnak a tavakba, folyókba, óceánokba, és bejutnak a tengeri élőlények szervezetébe is. A kutatók figyelmeztetései hatására szigorúbb biztonsági szabványokat vezettek be a veszélyes vegyi anyagokkal való bánásmódra és a veszélyes hulladékok elhelyezésére. Néha azonban csak egy-egy nagy katasztrófa ébreszti rá a közvéleményt a mindennapos ipari, mezőgazdasági eljárásokban rejlő veszélyekre.

Radioaktív hulladék

Amikor a Föld szén-, olaj- és földgáztartalékai kifogynak, atomerőművek termelhetik az energia legnagyobb részét. Ha megépítésük, karbantartásuk és működtetésük során a szakemberek a megfelelő biztonsági előírásokat betartják, és a radioaktív hulladékot is megfelelőképpen tárolják, akkor ezek az erőművek kevesebb környezetkárosító anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományosak. Egyetlen nukleáris baleset is elég azonban ahhoz, hogy hatalmas területek fertőződjenek meg, és súlyos, csak sok év alatt helyrehozható környezeti károk keletkezzenek. Az Egyesült Államokban, a Three Mile Island-i atomerőműben 1979-ben történt nukleáris balesetben annyira elfertőződött a környezet, hogy legalább 40 év kell, míg újra helyreálljon az eredeti állapot.

Képek: femina.hu és ormosszen.hu