Ők is a sikeres nyelvvizsga-felkészülést szolgálják

Angol nyelvű videóblogok, népszerű Instagram-sztárok, csak angolul elérhető videójátékok – a mai gyerekek nem csak az iskolában találkoznak az angol nyelvvel. Mégis, Európában nálunk a legalacsonyabb a két idegen nyelven beszélők aránya. Pedig óriási előnnyel indulnak a gyerekek az idősebb generációval szemben, akik az iskolai kereteken kívül legfeljebb egyszerű slágerszövegekben hallottak angol szót.

A Budapesten két délutáni iskolával rendelkezdő Funside Schoolban 21. századi módszerekkel tanulnak a gyerekek angolul, és ebben szerepet kap a YouTube vagy éppen a Sims is. Az egymásra épülő Funside-tanfolyamok célja, hogy a gyerekek sikeres nyelvvizsgát tudjanak majd tenni, ezt szolgálja az is, hogy a saját fejlesztésű tananyag a vizsgákon elvárt 16 fő téma köré csoportosul. A tanulók számára ismerős, izgalmas internetes, videójátékos tartalmak használata az egyik olyan eszköz, ami azt szolgálja, hogy a tanulás ne csak hatékony, hanem élményszerű is legyen.

Az Európai nyelvek napja alkalmából kiadott friss Eurostat kutatás szerint a magyar 9-10. osztályos diákoknak mindössze 6 százaléka tanul két nyelvet. Ez az arány a finneknél 99, az észteknél 95 százalék. A visegrádi országok közül Lengyelországban a tanulók 94 százaléka tanul legalább két idegen nyelvet, de Csehországban és Szlovákiában is 60 százalék feletti az arány. Az Eurostat korábbi kutatása szerint a magyarok közel 60 százaléka egy idegen nyelven sem beszél, közel 30 százalék pedig mindössze egy idegen nyelvet érez sajátjának. Sőt: a 15-30 éves magyar fiatalok 38 százaléka nem is akar új nyelvet elsajátítani. „Biztosan nem a gyerekek érdeklődése hiányzik; én minden nap boldog, vidám gyerekeket látok kilépni az angolórákról. A tanulás nem csak szenvedés lehet, nálunk megvannak azok az innovatív módszertani eszközök, amelyeknek köszönhetően a hatékonyság és jókedv egymást erősíti az oktatásban” – mondta Kittka András, a Funside School egyik alapítója.

Az angol élő, használt nyelv lett

A mai gyerekek az internetről, játékokból, videókból tanulnak, sőt, a játékok során akár kommunikálnak is tőlük akár több ezer kilométerre ülő, más anyanyelvű társaikkal. A Funside School délutáni iskola angol szakmai vezetője szerint egysíkú és rendszertelen lehet a játékokból vagy éppen Instagram-posztokból felszedett szókincs és nyelvtan, mégis hasznos, hogy a gyerekek az iskolán kívül is találkoznak a nyelvvel. „A számítógépes játékok közül a Minecraft, Fortnite és Brawl Stars nagy kedvenc, de a hozzánk járó gyerekek közül szinte mindenkinek van kedvenc YouTube-csatornája és youtubere is” – mondta Fancsali Kató, a Funside School egyik szakmai vezetője. Hatalmas belső motivációt jelent a gyerekeknek, hogy megértsék a videókat és a kedvenceikről szóló legfrissebb híreket. „A közösségi média is nagy vonzóerővel bír, a Facebook, az Instagram, a Snapchat szinte minden gyerek telefonján megtalálható.”

Fontos beépíteni a tananyagba a gyerekek kedvenceit

„Nekünk nagyon fontos volt, amikor a tananyagokat fejlesztettük, hogy élő, igazi nyelvet halljanak, olvassanak a gyerekek. Fontosak a klasszikus nyelvtani gyakorló feladatok, de sokkal fogékonyabbak a gyerekek egy igazi reklámra, egy vlogra, videóra, ezért sokat használjuk a YouTube-ot, TED-videókat, filmrészleteket, sőt, van olyan modul, amihez egy netes játékot vettünk meg és azzal játszunk óra végén” - mondta Rozsos Réka, a Funside School másik szakmai vezetője. Eközben azt is megtanulják a gyerekek, hogy nem érdemes átkapcsolni szinkronizált filmre, vagy Google-fordítót használni az egyes weboldalak megértéséhez, hiszen ezek segítségével is fejlődik a nyelvtudás. „Ez azért fontos, hogy ne váljon ketté az angolóra és az élő nyelv. Találkoztam már olyan diákkal, aki folyékonyan beszélt angolul, mert sorozatokból megtanult, de az iskolában hármas szinten volt, és meg volt róla győződve, hogy nem tud angolul, mert nem a tanár által kért válaszokat tudta.”

Az angolt és informatikát 21. századi módszerekkel és környezetben tanító iskola szakmai vezetői szerint az angoltanár feladata mára megváltozott: nem a nulláról kell megtanítani a nyelvet, hanem rendszerezni kell a már meglévő tudást, gyorsítani a tanulást. A mai tanárok könnyebb helyzetben vannak: nem csak könyvek állnak rendelkezésre, hanem friss, aktuális tudást nyújtó platformok tömege segíti őket abban, hogy érdekessé tegyék a nyelvtanulást. Persze nem minden tanár nyitott ezek alkalmazására.

„Szerintem ezeket a tudásanyagokat egy iskolai órára is be lehet vinni, persze egy nem kész anyag órára való feldolgozása nagyon sok előkészületi időt vesz igénybe. Meg kell keresni, meg kell nézni, hogyan illeszthető a nyelvvizsgára való felkészülés 16 fő témájába, melyre a komplett tudásanyagunk, a maga játékossága mellett fel van fűzve. Fel kell dolgozni azt, amit órára viszünk és nekünk kell kitalálni hozzá a feladatot, amit szintén meg kell szerkeszteni. Szerintem talán ezért jelenik meg kevesebb autentikus anyag az iskolában: mert nincs idő a felkészülésre” – mondta Rozsos Réka.

„Ez abszolút tanárfüggő. Én azt látom magam körül, hogy egyre több tanár nyit a netes tartalmakra, felismerve a gyerekek nyitottságát és érdeklődését ezek irányába. Nálunk a Funside Schoolban mindenkiben megvan a nyitottság ezeknek a platformoknak a megismerésére, melyek szerencsére könnyen bele is illeszthetők a tananyagainkba. Iskolai keretek és fix tanmenet mellett előfordulhat azonban, hogy annak ellenére, hogy a tanárok nyitottak lennének ezekre, lehetőségük nincs ezen platformok előnyeinek kiaknázására” – mondta Fancsali Kató.

A Funside School saját, 9 szakmai pillérre épülő tanítási módszert dolgozott ki a gyerekek nyelvtanítására, melynek segítségével játékosan, élményekkel fűszerezve, pozitív megerősítéssel dolgozva tudnak minden gyereket hatékonyan tanulásra motiválni. A módszer része a saját fejlesztésű tananyagok használata, melyeknek fontos elemei azok a platformok, melyeket a gyerekek szívesen követnek, használnak. Hisznek abban, hogy a gyerekek igényeire odafigyelve, közösen érhetik el a legnagyobb eredményeket és egyszer ezekkel a módszerekkel a nyelvtudás szintjét mérő kutatások végéről előre törhetünk.

Forrás: LWp Kommunikáció