Az extrém lesz az új normális?

2019 kivételesen meleg év volt. Voltak hőhullámok, hatalmas tüzek, olvadó sarki jégsapka , visszahúzódó gleccserek, és emelkedő tengerszint. A szén-dioxid évmilliók óta a legmagasabb szinten van. Kérdés, hogy hogyan változik az éghajlat a jövőben.

„2019 rekord év volt. Emlékezzünk csak, hogy az év elején Észak-Amerikában mínusz 30 fok volt a sarki örvénnyel, később Franciaországban plusz 46 Celsius, ami minden rekordot megdöntött. Ez az „új norma”, ehhez hozzá kell szokni? - teszi fel a kérdést Jeremy Wilks, az Euronews riportere.

Maxx Diley Meterológiai Világszervezet Klímaelőrejelzés és Adaptációs igazgatója szerint "2019 a második vagy a harmadik legmelegebb év volt, az iparosodás kezdete óta. 1,1 fokkal magasabb volt az iparosodás előtti szintnél. Legutóbb, amikor a Föld hőmérséklete ennyire magas volt, a tengerszint 6-9 méterrel volt magasabb a jelenleginél. Így mire a bolygó eléri az új egyensúlyi állapotot, a tengerszint tovább emelkedik, a sarki jégtakaró pedig tovább olvad. És elég csak a sűrűn lakott partvidéki területekre gondolni, mit jelent egy 9 méteres tengerszint emelkedés a vízparti populáció számára."

"Az a meglepő, hogy ez nem meglepő. -teszi hozzá Vincent-Henri Peuch a Kopernikusz Klímaváltozási szolgálat igazgatója. Évről évre dőlnek meg a rekordok és egy bizonyos fokig ehhez már hozzá is szoktunk. Ha visszanézünk, akkor az elmúlt 5 év minden bizonnyal a legmelegebb 5 év volt. Ha 10 évet nézünk, akkor meg a legmelegebb 10 év. Minden ilyen rekord hőmérsékletet, ami helyenként nem is egy fok, hanem kettő vagy három, ismeretlen terep a Föld számára.”

2019 novembere az átlagosnál melegebb volt. 1.3 fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Szignifikánsan csapadékosabb volt az átlagosnál, heves esőzésekkel, és áradásokkal Olaszországban, és a Balkánon, az Adriai partokon. Norvégia, és a Fekete tenger térsége szárazabb volt a szokásosnál. Eközben Dél-Kelet Ausztráliában folytatódott a száraz, meleg tavaszi idő. Érzékelhető a talaj nedvességének rendellenessége, ami kedvező feltétel az ott tomboló tüzeknek.

Ha a kibocsátási különbségekről beszélünk, akkor megkerülhetetlen a tény, hogy 2018-ban rekordmennyiségű volt a szén-dioxid-kibocsátás, miközben a politikai narratíva a kibocsátások csökkentéséről szól. Úgy tűnik, hogy sokkal inkább hitelességi rés van, mint kibocsátási rés.

Erre reagálva Glen Peters a Norvég Nemzetközi Klímakutatási Központ kutatási igazgatója elmondta, hogy "igen, van hitelességi rés. A kibocsátásunk évtizedek óta növekszik. És nem tűnik úgy, mintha a növekedés üteme lassulna. A kibocsátás 60 %-kal növekedett 1990 óta, még azután is feljebb ment 4 %-kal, hogy elfogadták a Párizsi Klímaegyezményt 2015-ben Igen, van rés, az ambícióink, a politikai retorika, és aközött, amerre a kibocsátás tart. Minden tonna szén-dioxid, amit bejuttatunk a légkörbe, további melegedést jelent. Tehát minden évben teszünk a melegedésért, fokozzuk a kockázatot, és hozzájárulunk az óceán savasodásához."

A klímaaktivisták azt várják el a politikusoktól, hogy hallgassák meg tudósokat. A kérdésre, hogy ez így van-e Joeri Rogelj klímakutató így válaszolt: „ Nem igazán. 2015 ben úgy döntöttek, hogy a globális felmelegedést 2 fok alatt, másfél fokon tartják. A tudósok azt mondják, hogy ennek következményei gyors kibocsátáscsökkenés, tehát a század közepére vagy röviddel azután nem kerül további kibocsátás a légkörbe. Ha a kibocsátás ebben az évben ismét növekszik, akkor a valóság nyilvánvalóan nincs összhangban a tudomány állításaival. "

Forrás: Euronews