Őszintén az iskolai előkészítő programokról
hirdetés
Napjainkban nagyon népszerűek azok az iskolai előkészítő programok, amelyeken az óvodás korú kisgyermekeket készítik fel az iskolakezdésre. Némelyek felteszik a kérdést: vajon ilyen pici korban miért kell terhelni a kicsiket, miért nem hagyjuk őket önfeledten játszani?
A játék valóban fontos, és elengedhetetlen ebben a korban, de a legtöbb szakember megegyezik abban, hogy a kisiskolás kor első évéig (0-7 éves kor között) tart az az időszak, amikor az emberi gondolkodás alapjai megszilárdulnak. Ezért a gyermekek ovis korszaka nagyon kardinális a későbbieket tekintve, hiszen bizonyos alapképességek még képlékenyek, ilyenkor alakulnak ki. Nagyon nem mindegy, hogy az iskolakezdésre ezek a képességek milyen fejlettségi szintre jutnak el.
hirdetés
Oktatási rendszerünk feltételezi, hogy minden gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy készen is áll a tanulásra. De valójában a gyermekek különböző képességekkel és eszköztárral érkeznek. A kutatások szerint az alapképességeket tekintve akár 6 év különbség (!) is előfordulhat egyes skillek tekintetében két elsős között… (Egy 6 éves gyermek, alapképességeinek átlaga lehet 4 éves szint, ám akár 10 évesnek megfelelő is, attól függően, hogy milyen családból érkezik, mennyit beszéltek hozzá, vagy valamilyen szervi eltérés kialakult-e stb. Ezt mondjuk mentális életkornak.)
Igaz a tény, hogy a gyermekek mindannyian különböző tanulási profillal rendelkeznek. Ám a különböző gyengeségek illetve alapképességek szintje határozza meg azt, hogy mennyire tudják felvenni a versenyt az iskolában, hogy izgalmas és örömteli lesz-e számukra a tanulás, vagy éppen gyötrelmes, szorongásokkal teli. Márpedig azok a gyermekek, akik nem rendelkeznek megfelelő alapképességekkel, nagyon fájdalmasnak élik meg a tanulást. Ráadásul évről évre egyre inkább növekszik a tudáskülönbség a nehézségekkel élő tanulók között, és azok között, akiknek nincsenek tanulási problémáik. Mindez kihat az önértékelésre, az önbizalomra és a motivációra is.
Manapság egyfajta „misztikum” övezi, hogy mit is kell tudnia egy első osztályba induló gyermeknek. Az értelmezési káosz részben azért van, mert ahány intelligenciakutató, annyiféle osztályozása létezik ezeknek a fontos mentális képességeknek. Továbbá az egyes országokban kissé szigorúbbak, máshol megengedőbbek az iskolaérettség kritériumait illetően.
Fontos azonban látni, hogy az iskolaérett gyermek képességek tekintetében is, és bizonyos tartalmi tudás tekintetében is készen kell, hogy álljon az iskolára. Milyen állapotban van egy gyermek munkamemóriája, meg tudja-e átmenetileg jegyezni az adatokat, amíg műveleteket old meg velük? Mennyi idő a vésés, a rögzítés (vagyis milyen a hosszú távú memória)? Milyen a hallási feldolgozás – az emberi hangok és az emberi beszéd észlelése? Tud-e szótagolni a gyermek? Vizuálisan is készen áll, jól tájékozódik térben és időben? Motorikus, fizikai tekintetben és szociálisan is érett kell, hogy legyen, valamint megfelelő érzelmi érettséggel is kell, hogy rendelkezzen. Ami a tartalmi tudást illeti, tudja-e majd minden életbeli tárgynak a nevét és funkcióját? Ismeri-e a rokonsági fokozatokat? Tudja-e családtagjai nevét, foglalkozását, és anyukája telefonszámát? És sorolhatnánk…
Míg régen, évszázadokkal, de akár még évtizedekkel ezelőtt is a szülők elfogadták, hogy a gyermekük képességei „olyanok, amilyenek”, és ezekkel az „élet adta” képességekkel kell sáfárkodniuk az iskolában és majd a munka területén egyaránt, addig ma már kutatások bizonyítják, hogy az intelligencia nem fix: módosítható! Megfelelő fejlesztésekkel – főként kicsi korban – hatalmas változások érhetők el, amelyek örökre megváltoztathatják egy gyermek életét, és megalapozhatják jövőbeni sikereit.
Magyarországon még főként a tartalmi tudásra kerül nagyobb hangsúly: ismeri-e a gyermek a különböző fogalmakat, gyűjtő fogalmakat, tisztában van-e a napokkal, hónapokkal stb., pedig az alapképességek ugyanolyan fontosak, ha nem fontosabbak. Hiszen ezektől a képességektől függ, hogy a gyermek milyen gyorsan tud megérteni és megjegyezni bizonyos dolgokat, mennyire gyorsan tudja feldolgozni a hallottakat, látottakat, mennyire tud helyes következtetéseket levonni, vagy mennyire tud bizonyos feladatokra összpontosítani… hogy csak néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül.
Egy szülőnek nyilván kevés összehasonlítási lehetősége van. Kevésbé magabiztosan tudja eldönteni, hogy ezek a képességek rendben vannak-e gyermeke esetében vagy sem, de szakember, óvónő, óvodapedagógus vagy gyermekpszichológus részéről érkezhetnek olyan jelzés értékű megállapítások, amelyekkel természetesen érdemes, sőt kell is foglalkozni. Azonban pánikba semmi esetre sem érdemes tőlük esni, hiszen ma már jól mérhetők ezek a képességek, a mérések alapján pedig pontosan megállapítható, hogy mely alap kognitív képességek szorulnak megerősítésre.
Léteznek már – főként a nyugati országokban, leginkább az USA-ban – olyan kognitív fejlesztő programok, amelyek segítségével az előzetes diagnosztikai eredmények alapján maximálisan személyre szabható a terápia kiindulási nehézségi foka, és a teljes program során úgy variálhatók mind a nehézségi szintek, mind pedig a feladatok komplexitása, hogy a gyermek komfortzónáján belül maradva, de állandó kihívásokat adva strukturálható a gondolkodás. Ezek közül néhány itthon is elérhető, ilyen például az amerikai AccelerateRx, amely egy intenzív, átfogó, személyre szabott agytréning program a 4,5-7 éves korosztály részére (ez mentális életkorra értendő), amely fejleszti azokat az alapkészségeket, amelyek a tanulás előfeltételei. A hatékony iskolai előkészítő program egy olyan prémiumkategóriás fejlesztő eszköz, amely valódi, jól érzékelhető és maradandó segítséget nyújt, hogy a gyermek már a startnál sikerélményeket gyűjtsön az iskolával, a tanulással kapcsolatosan, és megfelelő önbizalommal és motivációval csinálja végig az iskolás éveket.
Az ilyen jellegű, nagyon pontosan egyénre szabható, rendkívül szisztematikusan felépített, fokozatosan nehezedő programok előnye, hogy maradandó segítséget tudnak nyújtani a kognitív elmaradásokkal rendelkező ovisok és kisiskolások számára és egyben a tehetséggondozás lehetőségét is tartalmazzák.
Forrás: GEM Tanulási Központ
Fotó: iStock