Ugorhat az érettségije annak, aki megfertőződik az iskolanyitásnál

Hiába a szakszervezetek, valamint sok diák és szülő aggodalma, a kormány egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy április 19-én ismét kinyissanak az iskolák Magyarországon. A legnehezebb helyzetben az érettségizők vannak, ha ők két hét múlva megfertőződnek, könnyen lehet, hogy az idei vizsgájuk, és ezzel a felvételijük is ugrik. A diákok már eddig is szenvedtek a bezártságtól, a bizonytalanság pedig tovább rontott a helyzeten, sokan bojkottra készülnek. Egy virológus szerint azonban össztársadalmi szinten nem kell igazán tartanunk az iskolanyitástól.

Csütörtök este 7 órakor már több mint hétezren csatlakoztak az április 19-i iskolanyitás elleni, szerdán indított online kezdeményezéshez, az érdeklődők száma pedig tízezer felett van. A szervező ADOM Diákmozgalom szerint a járványveszély miatt csak a következő félévben szabad visszaengedni a diákokat és a tanárokat az iskolákba. Ha pedig a kormány ragaszkodik az áprilisi dátumhoz, a középiskolásokat arra kérik, maradjanak otthon.

„Szerintem nagyon sokan fognak csatlakozni a bojkotthoz, főleg azok a diákok, akik krónikus betegséggel rendelkeznek, illetve azok a diákok, akik idén érettségiznek" - mondta Sipos Ferenc Norbert, a mozgalom szóvivője az Euronewsnak.

A kormány szerint nincs veszély

Az április 19-ei nyitás tervéről először Orbán Viktor miniszterelnök beszélt, március 26-án. A kormányfő később az M1-nek adott interjújában azt mondta, az első oltás már komoly védettséget ad, és a pedagógusoknak figyelembe kell venniük a szülők szempontjait is, akik közül sokan a távoktatás miatt nem tudnak dolgozni.

A kormány a nyitás érdekében soron kívül beoltatja az erre nyitott tanárokat, a Pfizer-BioNTech vakcinájával. A döntés helyessége mellett az amerikai járványügyi központ egyik tanulmányával is érvelnek, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán a parlamentben is erre utalt. A tanulmány szerint a Pfizer-vakcina első adagja után két héttel már 80 százalékos védettség alakul ki az oltottak szervezetében.

A most hétvégén vakcinát kapó tanároknak azonban nincs ennyi idejük. Orbán Viktor ugyan március végén azt is mondta, hogy 8-9 nap elteltével is védett lehet az ember, később pedig azt, hogy ő már az oltás másnapján ment dolgozni, a szakértők egyetértenek abban, hogy két hétnél korábban nincs értelme védettségről beszélni. Márciusban még Müller Cecília is azt mondta, hogy az oltás utáni első hetekben senki nem érezheti magát védettnek.

„Ahhoz, hogy az immunrendszer reagáljon a beadott védőoltásra, elkezdődjön a szervezetben az ellenanyagtermelés, illetve az úgynevezett sejtes immunitás megindulásához legalább 2-3 hét szükséges" - mondta az országos tisztifőorvos az operatív törzs sajtótájékoztatóján - a kapcsolódó rész az alábbi videóban 13:40-től látható:

A virológus szerint nem nagy a kockázat

Sokan attól tartanak, hogy az iskolákban járványgócok alakulnak ki, és ezzel nem is a tanárok, hanem a diákok és a szüleik kerülnek komoly veszélybe. Rusvai Miklós virológus szerint azonban arra is érdemes gondolni, hogy a nyitásnak csak május elejére lesznek járványügyi következményei:

„Vegyük figyelembe, hogy az oltás addig is halad előre. Főleg, ha ilyen ütemben történik, mint az elmúlt napokban, akkor ez nagyon előnyösen befolyásolja majd az immunizáltsági adatokat. Tehát én az iskolák nyitásában nemigen látok veszélyt" - nyilatkozta a szakértő az Euronewsnak, majd hozzátette: „Ha mégis valamilyen kedvezőtlen hatása lesz, az inkább egy megtorpanást fog okozni a járványügyi adatok javuló tendenciájában, de tartós megingással, netán visszafordulással nem számolok."

Az érettségizők számára hatalmas a tét

Az ADOM Diákmozgalom szerint a legrosszabb helyzetben az érettségizők vannak. Az április 19-ei nyitás épp két héttel az első írásbeli vizsgák előtt van - ha valaki megfertőződik, könnyen lehet, hogy nem tud majd érettségizni.

„Nagyon sok szülői levél érkezik hozzánk. Ők azt jelzik, ha megnyitja a kormány az iskolákat, ők akkor sem fogják elengedni az érettségi előtt álló gyerekeiket. Attól félve, hogy ha megbetegszenek, veszélyben van az egész éves, sőt, a négyéves tanulásuk. Illetve veszélyben van az egyetemi, főiskolai felvételi lehetősége is" - mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Euronewsnak.

A PSZ szerint az általános iskolákat legkorábban május elején szabadna kinyitni, miután a tanárokban már kialakult a megfelelő védettség. A gimnáziumokat pedig maximum érettségi után - akkor viszont már mérlegelni kellene, hogy a maradék egy hónapra érdemes-e visszaállni a rendes oktatásra. Az általános iskolákban a személyes tanítást megosztott osztályokkal tudnák elképzelni, hogy a diákok tudjanak egymástól távolságot tartani.

A jelenlegi tervek megváltoztatása érdekében a szakszervezet tárgyalást kezdeményezett az EMMI-vel és a köznevelésért felelős államtitkárral. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén úgy gondolja, hogy nem lenne szabad kinyitni az iskolákat április 19-én, ők a nyitás mellett az érettségi elhalasztását is kérik a kormánytól. A szakszervezet elnöke orosz rulettnek nevezte a nyitási kísérletet.

Óriási a lelki teher a diákokon és a tanárokon

A közoktatásban dolgozó tanároknak a koronavírus-járvány miatt rendkívül gyorsan és sokszor a megfelelő eszközök és felkészítés hiányában kellett alkalmazkodniuk egy teljesen új oktatási módszerhez. A nyitás pedig új dilemma elé állítja őket - sokan félnek a következményektől, a hivatástudatuk viszont azt mondatja velük, hogy menjenek tanítani.

A diákoknál hasonló a helyzet: az általános iskolások március eleje óta, a gimnazisták már majdnem fél éve kénytelenek otthonról részt venni az oktatásban. A személyes találkozások hiányából, a monoton zoomos órákból és a korábbinál jóval több házi feladatból sokuknak már teljesen elegük van, ezért alig várják, hogy újra tudjanak iskolába járni. Eközben pedig féltik a saját szüleiket is, akik közül sokan még nincsenek beoltva.

Információink szerint komoly viták vannak most a közösségekben a bejárással kapcsolatban. Noha az egyik gimnázium diákönkormányzata által készített felmérésen a tanulók 83 százaléka az otthon maradás mellett voksolt, az osztálycsoportokban ott vannak a bejárás támogatói is. A bizonytalanság és a szülők féltése miatt a diákokon a korábbinál is nagyobbra nőtt a nyomás. Több általunk megkérdezett gimnazista is arról számolt be, hogy komoly stressz alatt élnek, vagy másképp fogalmazva, teljesen kivannak.

Forrás: Euronews