Nobel akarata szerint inkább Karikóéknak járt volna az elismerés

Izgatottan és reménykedve várta a magyar közvélemény a 2021-es Nobel-díjak eredményhirdetéseit, bízva abban, hogy Karikó Katalin biokémikus személyében a tizenegyedik magyar kitüntetettet ünnepelheti.

Ez végül nem történt meg, bár formailag az ő és kutatótársa elismerése inkább megfelelt volna az alapító végakaratának. Ugyanakkor erős és alapos a remény, hogy a kutatók akár jövőre vagy a következő években megszerzik az elismerést. "Hátramaradó vagyonom kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik A MEGELŐZŐ ÉVBEN a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek." - ez áll Alfred Bernhard Nobel végrendeletében (Párizs, 1895 november 27). Az alapítványtevő Nobel tehát félreérthetetlenül úgy rendelkezett, hogy a díjazott teljesítményének a kitüntetés évét megelőző esztendőben kell teljesülnie. Az mRNS-alapú vakcinák a tavalyi év elejétől bizonyították képességeiket világszerte, és jelenleg is jórészt ezekre épül a további védekezés. 2020 egyértelműen az 'mRNS Éve' volt, messze megelőzve bármilyen fontos világeseményt.

A magyar közvélemény rezignált csalódottsággal vette tudomásul a végeredményt, és beérte a Svéd Királyi Akadémia magyarázatával, hogy az időzítés nem volt a koronavírus elleni kutatás javára. A jelöléseket február 1-ig kellett benyújtani, és bár ez több mint két hónappal az első mRNS-vakcinák beadása után történt, a járványra gyakorolt hatásuk akkor még nem volt nyilvánvaló. Ez igaz. Ugyanakkor azt sem lehet kijelenteni, hogy maga a kutatás túl friss volt még, hiszen Karikó és mások már 2005-től közzétettek tanulmányokat, amelyek eredményét folyamatosan fejlesztették. A végső döntés kommunikálása azért is zavaró kissé, mert a Svéd Királyi Tudományos Akadémia főtitkára, Göran Hansson befejezett, múlt idejű ténynek nevezte az oltások teljesítményét. „Az mRNS vakcinák kifejlesztése csodálatos sikertörténet, amely óriási pozitív következményekkel járt az emberiség számára. És mindannyian nagyon hálásak vagyunk a tudósoknak” – nyilatkozta a stockholmi bejelentés után.

Maga Karikó Katalin (66) nem csinál érzelmi vagy presztízskérdést az ügyből. Folytatja és szélesíti kutatói aktivitását, ami nem függ az azonnali elismeréstől. Nincs tehát sértődés, de dühödt felháborodás akad bőven világszerte, mint lejjebb majd láthatjuk. Addig is büszkén könyvelhetjük el, hogy Karikó bekerült a TIME Magazin 100 legbefolyásosabb személyének névsorába, olyanok társaságában, mint Elon Musk, Tim Cook, Alekszej Navalnij, Joe Biden, Hszi Csin-ping, Tucker Carlson, Naftali Bennett. Ez is olyan értékű presztízs, aminek bizonnyal lesz hatása a következő döntések során.

A Nobel-időszakadék nem új jelenség

Santo Fortunato fizikus, a Bloomington-i Indiana Egyetem igazgatója szerint a díj 120 éves története során egyre nőtt a rés a felfedezések és az elismerések között. Szerinte ez rosszat tesz a díjalapítás szellemének, mert sok tudós meg sem éri a pillanatot, mire jelöltté válna, viszont a díj posztumusz nem ítélhető oda. 1940 előtt a felfedezés és a díjazás közt az esetek kis részében telt el 20 év, míg 1985 óta a 'késések' több mint fele ennél nagyobb időt is meghalad. Erről mondja tömören Fortunato, hogy „hosszú az út Svédországba”. A Japan Times idézi Ali Mirazami professzor véleményét a svéd Karolinska Intézetből, aki szerint a Nobel-bizottság nem nagyon szokott 60 év körüli tudósokat jutalmazni, hanem jobbára megvárja a 70-80. életévüket.

A legékesebb példa az időszakadékra a gravitációs hullámok vizsgálata, melyeknek létezését Albert Einstein már 1915-ben jelezte, de egy évszázadba telt, mire a kutatók kifejlesztették az észlelés eszközeit. A bejelentés 2016 februárjában történt, és rá egy évvel már meg is kapták a fizikai Nobel-díjat, három felé osztva, a LIGO nevű közös kutatás eredményeként, amiben több mint ezer kutató vett részt, köztük magyarok is. Mindhárom díjazott 75 év feletti volt.

Forrás: Euronews