Veszélyben az uniós pénzeink

Feltehetően nem felel meg az uniós jogszabályoknak és célkitűzéseknek a Partnerségi Megállapodás (PM) tervezete, amelyet a kormány a napokban nyújtott be az Európai Bizottságnak – állapította meg a Levegő Munkacsoport. A PM és a kapcsolódó operatív programok elfogadásával indulhatna meg a több mint 9000 milliárd forintot kitevő 2021-27. évi uniós felzárkóztatási támogatások kifizetése a magyar kormány felé. Vagyis Magyarország csak akkor juthat hozzá ezekhez a pénzekhez, ha a Bizottság elfogadja az említett dokumentumokat.

Bár a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra a Bizottságnak benyújtott változatot, a hírek alapján ez lényegében nem különbözik az október 8-án a kormány honlapján megjelent változattól. A tervezetnek az a legfőbb hiányossága, hogy nagyrészt olyan infrastruktúra-fejlesztéseket irányoz elő, amelyek nyersanyag- és energiaigényük miatt fokozhatják a környezet állapotának romlását, ugyanakkor nem derül ki belőle, hogy mennyivel lép előre az ország az EU éghajlatvédelmi, környezetvédelmi céljainak elérése felé. Például a tervezet szerinti gyorsforgalmi utak építése vagy a Duna merülési mélységének növelése a természeti értékeink további romlását vetítik előre. A tervezet a Balaton térségére kiemelt fejlesztési területként hivatkozik, ami hasonlóan aggasztó, hiszen ez a gyakorlatban már ma is azt jelenti, hogy az uniós adófizetők (köztük a magyarok) olyan beruházásokat finanszíroznak, amelyek környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatatlanok, messze meghaladják az érintett terület tűrőképességét, és sokszor óriási természeti pusztítást okoznak. E beruházások rövid távú haszna a magánszereplőkhöz kerül, míg a szükséges közszolgáltatások, a környezeti károk, illetve a hosszabb távon fenntarthatatlannak bizonyuló létesítmények terhei a közösséget terhelik.

A tervezet energiáról szóló része nem irányoz elő hathatós intézkedéseket az energiahatékonyság javítására, mindenekelőtt az épületek felújítására. A levegőminőségről szóló részből hiányoznak a lakossági fűtésből származó kibocsátások csökkentésére irányuló lépések, és szintén túlságosan az új infrastrukturális elemekre összpontosít. A levegőszennyezésért elsősorban a „széntüzelésű kályhákat" teszi felelőssé, miközben nem említi, hogy a felhasznált szén a legrosszabb minőségű lignit, amelynek a lakossági fűtésre történő értékesítését már évekkel ezelőtt be lehetett és be kellett volna tiltani. Azt sem említi, hogy az emberi egészségre legveszélyesebb légszennyezés a háztartásokban széles körben elterjedt hulladékégetésből ered, és mindenekelőtt a kormány intézkedéseinek hiánya teszi lehetővé ezen illegális tevékenységek folytatását.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke kijelentette: „Aggályosnak tartjuk, hogy miközben az uniós jogszabályok előírják a Partnerségi Megállapodás társadalmi egyeztetését, a magyar kormány úgy nyújtotta be a tervezetet, hogy a végleges változatot nem hozta sem előzetesen, sem a mai napig nyilvánosságra. Ez már önmagában veszélyezteti a dokumentum Bizottság általi elfogadását. Ennél is nagyobb gond, hogy a PM vélhetően számos egyéb ponton is uniós jogszabályokba ütközik."

Alapvető probléma, hogy miközben egy tagország csak akkor kaphat uniós támogatást, ha megfelel az Európai Unió Alapjogi Chartájának, ez Magyarország esetében távolról sem áll fenn. A megfeleléséhez jelentős javulásra van szükség a sajtószabadság, az igazságszolgáltatás és az ügyészségi munka terén, valamint fel kell számolni a politikai alapú diszkriminációt és érdemi korrupcióellenes intézkedéseket kell hozni.

forrás: Aeffect Communications