A nőknek fontosak a természetes összetevők minden kozmetikumban
hirdetés
Az állati eredetű összetevők, az alumíniumsó és a színezőanyagok számítanak a legkevésbé szívesen látott összetevőknek a kozmetikumokban.
Tapasztalataik szerint világszinten és Magyarországon is egyre tudatosabban döntenek arról a nők, hogy milyen kozmetikai terméket választanak, így a vitatott összetevőket is egyre többen próbálják kiiktatni a mindennapok test- illetve szépségápolásából. Hozzáteszi: ezt a tudatos döntést kívánják segíteni a Magyarországon közelmúltban bevezetett CD Reinheitsgebot jelöléssel, amely azt mutatja, hogy a termékeik mentesek a vitatott összetevőktől, így például nem tartalmaznak parabént, ásványi olajat, szilikont, színezőanyagot és állati eredetű összetevőket. Emellett a jól látható külön jelzést viselő dezodoraik alumíniumsó-mentesek is. „Vállalatunk az állatkísérletek ellen is állást foglal oly módon, hogy nem tesztel állatokon sem készterméket, sem nyersanyagot, illetve kiáll olyan módszerek támogatása és kutatása mellett, amelyek felválthatják az állatokon végzett tesztelést. Mindemellett, hogy CD Reinheitsgebot jelölést viselő termékek mentesek az állati eredetű összetevőktől is” – fejti ki Stefan Mulder.
hirdetés
Gyakran előforduló vitatott összetevők
Alumíniumsók: az izzadásgátlók szoktak alumíniumsókat (ACH) tartalmazni, amelyek összehúzzák a verejtékmirigyeket, és ezáltal csökkentik a hónaljtáji izzadtságképződést. Az utóbbi időben egyre gyakrabban hozzák összefüggésbe az alumínium/ACH hatóanyagot az emlőrákkal és az Alzheimer kórral, ez idáig azonban nincs tudományosan megalapozott bizonyíték ezekre az összefüggésekre.
Ásványi olajok: az ásványi olajok úgynevezett póruselzáró réteget hoznak létre a bőrfelületen, amely megnehezíti a bőr számára a lélegzést, ráadásul ragadóssá is teheti. Ennek ellenére az ásványi olajokat gyakran használják bőrvédő és bőrregeneráló gyógykenőcsökben.
Mesterséges színezékek: a mesterséges színezékeket a termékek megfestésére használják, hogy a készítményeket könnyen meg lehessen különböztetni egymástól. A színezékek azonban allergén tulajdonságokkal bírhatnak.
PEG-ek és PEG származékok: a polietilénglikol (PEG) emulgeálószereket arra szokták használni a kozmetikumokban, hogy a zsíros és vizes részek ne váljanak el egymástól, ezáltal homogén maradjon a termékek, például a krémek és testápolók textúrája. A PEG-ek gyakran említett, vélelmezett kockázata, hogy áteresztővé, átjárhatóvá teszik a bőrt, így az érzékenyebbé válik a káros anyagokkal szemben.
Parabének: a parabéneket különböző kozmetikumok, dezodorok, krémek tartósítására szokták használni, baktérium- és gombaölő tulajdonságaik miatt. A parabének esetleges egészségügyi kockázataival kapcsolatban felmerült, hogy allergiát okozhatnak, illetve fokozhatják az ösztrogéntermelődést, felborítva ezzel a szervezet hormonális egyensúlyát. Egyes országokban már a törvényhozás is foglalkozott az összetevővel, így Dániában például betiltották a parabének használatát a csecsemőknek szóló készítményekben.
Szilikonok: bár a szilikonok puha és bársonyos hatást kölcsönöznek a bőrnek, különböző hátrányos tulajdonságokkal is bírnak: vízlepergető réteget hoznak létre a bőrfelületen, akadályozva ezzel annak természetes légzését, ráadásul nem is tartalmaznak értékes tápanyagokat. Emellett a környezetet is terhelik, hiszen nehezen bomlanak le.