A testfestés művészete – régen és ma
hirdetés
A különféle természetes anyaggal végzett testfestés szinte az összes ősi törzsi kultúrában jelen volt valamilyen formában. Dél-Amerikában, Afrika egyes részein, a Csendes-óceán szigetein, Ausztráliában és Új-Zélandon a mai napig elterjedt varázslási eszköz a bennszülöttek közt.
A mehndi néven is ismert hennafestés a testfestés egy fél-tartós formája - néha henna tetoválásnak is nevezik. Az ezzel készült hagyományos test-dekorációk ma is széles körben alkalmazott testfestési formák az indiai és a közel-keleti kultúrákban, ahol elsősorban menyasszonyok számára készítenek hennafestést. Ünnepek alkalmával is előfordul, hogy ily módon díszítik magukat vagy egymást, leginkább a nők. Az 1990-es évektől a hennával végzett testfestés a nyugati világ fiataljai közt is egyre népszerűbb lett. A világ minden táján láthatjuk a testfestés arcra korlátozott formáit a színészek és a bohócok testén. Leginkább azonban "szelídebb" formái terjedtek el: a mindennapi vagy ünnepi alkalmakra készített sminkek.
hirdetés
A 60-as években a testfestés újra népszerű lett. Ez többek közt a társadalmakban lezajlott liberalizációnak köszönhető. Ma a testfestés művészeti ágként való elfogadása megkérdőjelezett. Az 1933-as Világkiállításhoz köthetjük a testfestés feléledését, ahol Max Factort és modelljét testfestés közben letartóztatták. Az 50-es 60-as évek absztrakt expresszionista mozgalmai során kialakult egy olyan képzőművészeti irányzat, melyben a meztelen testtel festettek vászonra oly módon, hogy először a modellt testét borították be festékkel, majd miközben a test érintkezett a vászonnal, nyomot hagyott azon. Így jött létre a műalkotás. Az egyik leghíresebb ilyen képzőművész Yves Klein francia művész volt, aki számos Antropometriát (női aktok pecsétszerű lenyomatait) készített.
Joanne Gair egy testfestő művész, akinek munkái a Sports Illustrated Swimsuit Issue magazinban is megjelentek. Igazi hírnévre 1992-ben tett szert a Vanity Fair magazin számára Demi Moore-ra készült alkotásával. A „testfestés” szó alatt érthetjük a meztelen, vagy félmeztelen testre történő festést, illetve a kisebb felületek (egy-egy testrész) dekorálást is. Szakterületei: arcfestés, hennafestés, csillámos testfestés, make-up, air-brush festés, testfestés szivaccsal és ecsettel.
Az 1990-es évektől, ahogy a testfestés egyre népszerűbb lett, több művész kezdett ezzel az önkifejezési móddal foglalkozni. 2oo6-tól az USA-beli sacramentói galériák több támogatót szereztek azáltal, hogy a testfestést performanszként kezdték alkalmazni, és ily módon hirdették tevékenységüket. 2006-ban megnyílt az első galéria New Orleans-ban, ami a művészi testfestésnek szenteli létét. A galériát Craig Tracy művész nyitotta meg. Danny Setiawan 2009-től egy talk show által lett igazán népszerű a testre festett Salvador Dalí, Vincent van Gogh, és Gustav Klimt reprodukciói által.
A televíziós hirdetésekben, rendezvények és a nyomtatott sajtóban is találkozhatunk a testfestés különböző ágaival, ahol a modellek a kampánynak megfelelő dekorációt kapnak. A dekoráció kiegészítő elemei lehetnek: színes kontaktlencse, ál-testrészek, műhaj, műköröm, stb.
A 2005-ös Playmates at Play at the Playboy Mansion naptárban Karen McDougal és Hiromi Oshima Playmatek festett bikiniben jelentek meg. 2005 októberében a Playboy magazin kihajtható címlapján szereplő két modell (Sara Jean Underwood és Victoria Thornton) csak testfestést viselt. A 2008-as februári Playboy címlapján Tiffany Fallon Csodanőként szintén csak testfestést viselt.
A testfestés sikertörténete során megjelent az Illusion Magazin is, mely nyilvánosságot biztosít a testfestés különböző technikái számára, illetve hírt az a nagy testfestő művészekről, testfestő fesztiválokról, és a szakmában zajló eseményekről, újításokról.