Mindent az IPL-ről! (2. rész)
hirdetés
A szőrtelenítés napi gond lehet életünkben, ha a hagyományos módszerek mellett döntünk. A szőrszálak eltávolításának egyik módja a depiláció, ez az eljárás a folyamatos borotválás, gyantázás, szőrtelenítőkészülékek és -krémek által okozott kellemetlenségekkel jár.
A cikkünk első felében már nagyjából bemutattuk az IPL szőrtelenítőgépet. A csövön átfolyó áram mindaddig nő ameddig a cső teljesen be nem gyújt és el nem éri a G pontot. A katód az ionok bombázása miatt jelentősen felmelegszik, és anyagától függően kisebb-nagyobb mértékben termikus elektronokat is emittál. Ekkor a kisülés az úgynevezett abnormális parázsfény-kisülésbe, más néven ívkisülésbe megy át. A normál parázsfény kisüléskor a csövön belül több, különböző fényességű tartomány különíthető el. A cső világos és sötét tartományait, az ábra szemlélteti. A gáztöltésű kijelzőcsövek szempontjából elsősorban a legstabilabb, erős fényt adó negatív parázsfény kisülésnek van jelentősége. A pozitív oszlop fényét inkább a fénycsövekben használják a fényporok gerjesztésre, illetve az olyan kijelzőkben, ahol a látható fényt ugyancsak gerjesztett fénypor szolgáltatja. A cső geometriájának és a gáznyomásnak alkalmas megválasztásával lehet biztosítani, hogy a kijelzésre szánt csöveknél a negatív parázsfény érvényesüljön.
hirdetés
A begyújtáshoz és a kioltáshoz is idő szükséges, esetenként a kioltási feszültségnél kisebb feszültséggel is vissza gyújtható a cső a kioltási időn belül, gyújtva azt. A gáztöltésű kijelzők működésének és szerkezeti kialakításának a Peschen-törvény képezi alapját. Ennek értelmében azonos gáztöltet és azonos katódanyag esetén a gyújtófeszültség a p gáznyomás és a d elektróda távolság függvénye: Uf=f(pd). A leggyakoribb stabilizátorcsövek két elektródát tartalmaznak, ezeket többnyire neon vagy hélium keverékével töltik meg. Nagy felületű elektródát helyeznek el a búrán belül. Amely többnyire hengeres kialakítású: ez a katód. A henger alakú katód tengelyvonalában helyezkedik el az anód. Az elektródák anyaga rendszerint nikkel. A katód és a gáz anyagát úgy szokás megválasztani, hogy a stabilizátor elektródjai között normális katódesésnél fellépő feszültségkülönbség egyenlő legyen a stabilizálandó feszültséggel. A cső működése; a potenciáleloszlásnak megfelelően, a kisülési csőben jellegzetes fényjelenségek játszódnak le, amelyek a katód-anód távolságtól függetlenül állandóan jelen vannak a ködfényréteg elejéig. A katódesésnek van a legjelentősebb szerepe a kisülésben, minthogy ezen a szakaszon gyorsulnak fel az elektronok az ionizációs energiának megfelelő mértékre. A katód felületét beborító ködfény területe a kisülés áramerősségével arányos. Amikor a katódködfény a katód egész felületét beborította, az áramerősség az áramsűrűség révén növelhető. Az áramsűrűség növeléséhez meg kell növelni az ionok sebességét, amit katódesés, vagyis az elektródák közötti feszültség növelésével érhetünk el. Tehát eddig a szakaszig fog stabilizálni a cső. A cső katód-anód távoláságát úgy állítják be, hogy a pozitív oszlop a kisülésben nem vesz részt, tehát a cső csak a normál ködfénykisülés tartományban dolgoznak.
A gyújtófeszültség elérése után a cső katód-anód feszültsége hirtelen az égési feszültség értékére esik vissza. Ennek fő oka az, hogy a cső gyújtásakor a potenciáleloszlás a cső belsejében hirtelen megváltozik. A csövön átfolyó áram függvényében a stabilzátor katód-anód feszültség stabilizálási célokra, vagy feszültség stabilizátorokban refenerencia csőként használható. A stabilizáló hatás annál jobb, minél jobban megközelíti az áramfeszültség jelleggörbe középső része a vizszintes egyenest. A jelleggörbe középső szakasza a következő egyenlettel írható le: U=Ué+∆IRb, ahol Rb a cső váltakozó áramú belső ellenállása.