A jászok földje

A Jászság mintegy százezer lakosú tájegység az Alföld északi részén, a Tárna és a Zagyva folyók között. Tizennyolc település alkotja, területére Budapest két és félszer férne rá. Bár teljességgel alföldi vidék, sajátos bájt ad neki, hogy szinte minden pontjáról látható a Mátra hegyeinek kéklő vonulata.

Földrajzilag a Jászság közepe Jászjákóhalma, a Tárna bal partján elterülő, 3000 lelkes település. Történelmi fővárosa Jászberény, amit a jász ember ma is csak úgy hív: „Biríny". A Jászság 15 településének nevében szerepel ajász szó (Jászfényszaru, Jászfelsőszentgyörgy, Jászágó, Jászberény, Jászárokszállás, Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jásztelek, Jászból dog háza, Jászalsószentgyörgy, Jászladány, Jászapáti, Jászszentandrás, Jászkísér, Jászivány), és három település neve nem viseli ezt az előtagot (Pusztamonostor, Alattyán, Jánoshida}.

Lakói a kunokkal együtt érkeztek

A Jászság karakterét döntően meghatározzák lakói, a jászok. Eredetük sokáig tisztázatlan volt, míg végül kiderült iráni származásuk és a Kaukázusban élő oszétokkal való rokonságuk. A jász név eredeti alakjában ász, ászi volt, ami már az ókorban is szerepet játszó alán nép négy törzséből kettőnek a nevében is előfordul. Az oszét rokonok hazáját ma is Alániának hívják. Az alánok a híres catalaunumi csatában (451.) mind a két oldalon előfordultak, kisebb részük Attila parancsnoksága alatt, a hunok oldalán, nagyobb részük a rómaiak oldalán harcolt. Az Ibériai-félszigetre is eljutottak, ahol aztán a spanyol nép egyik összetevőjévé váltak. Nevük állítólag ott rejtőzik a katalán névben is.

A nálunk letelepedett jászok a legelfogadottabb elmélet szerint 1239-ben a tatárok elől menekülő kunokkal együtt érkeztek hazánkba. Utóbbiakhoz képest életmódjukban a földművelés már nagyobb szerepet játszott,azaz nem tisztán nomád állattartó nép voltak. A jászok IV. Béla király által történt letelepítésének feltétele volt a kereszténység felvétele.

Szokásaik mellett a nyelvüket is sokáig megtartották, és csak nagyjából Mátyás király uralkodása idejére vették át a magyar nyelvet. Fennmaradt egy 1422-ból származó, 40 szót tartalmazó jász szójegyzék, ami egyértelművé teszi iráni származásukat.

Szorgos, büszke nép

Katonáskodásuk fejében különleges kiváltságokat kaptak, melyek mentesítették őket a jobbágyi szolgáltatások alól. Máig tartó önérzetüket, szabadságvágyukat ez alapozta meg. A török időkben nagyrészt menekülni kényszerültek, a török kiűzése után azonban visszaszivárogtak, hiszen a kiváltságaik a földhöz kötötték Őket.

Lélektani megközelítésben a köztudat a jászokat némiképp zárkózott, nehezen barátkozó embertípusnak tartja. Ennél jobban jellemző rájuk azonban a törekvő, céltudatos munka. Az utóbbi évtizedekben feléledtek a hagyományok is. Újra felfedezték a jász népviseletet, melynek számos műhelyben elkészített darabjait az asszonyok hagyományos ünnepeken büszkén viselik.

Gyógyvizek és kerékpárutak

A Jászság az utazó turistának, a pihenni vágyónak is képes nyújtani élményeket. Termálvizet több helységben találunk - így Jászapátin, Jászberényben, Jászárokszálláson, Jászboldogházán is. A fürdőzést ki lehet egészíteni horgászással a számos horgásztó valamelyikében, a Tárna holtágában, a Zagyvában, a Jászsági-főcsatornában vagy akár a közeli Tisza-szakaszokon. Jászfelsőszentgyörgyön gyönyörű vadaspark és vízimalom van, a Zagyva gátján pedig kerékpározni is lehet. Szinte minden jászsági településnek van helyi védettségű természeti értéke. A vadászok számára pedig valóságos paradicsom ez a vidék.