Paloznak

A Balaton Paloznaki-öble fölött, a Bakony déli lábánál, kis magaslaton fekszik jellegzetes házaival Paloznak. Egyike azon kistelepüléseknek, melyeknek sikerült megőrizni a falusias jelleget, történelmi emlékeit és - minden tolakodó újgazdagság ellenére-eredeti szépségét.

Könnyen megközelíthető a 71-es útról, buszjáratokkal Veszprém és Balatonfüred felöl, de a régi római utat is igénybe lehet venni. Megéri az utóbbi mellett dönteni, hiszen Paloznak dombjairól kivételes kilátás nyílik a Szerdahelyi-, Paloznaki- és a Kerekedi-öbölre. Hajdanán bő vízzel szaladt a hegyoldalon lévő Hampasz-kútból a patak a falutól délkeletre található Vörös-part mocsarába. A helyiek a vizenyős, lápos területet Barka-tónak is hívják. A Balaton partján gyakori a kecskefűz, füzérvirágzata március-áprilisban nyílik, sokan visznek haza belőle, hogy otthon vízbe téve a lakás dísze legyen. Ma is található arrafelé barkás, talán a Barka-tó név is ebből eredeztethető.

Paloznaké a legrövidebb Balaton-part,

Alig két kilométer. Maga a település is kicsiny, tíz négyzetkilométeres, hat kilométer hosszan ékelődik be Csopak és Lovas közé. Ősidők óta élő, létező település, eredetéről pontos dátum nincsen. Ami azonban biztos, hogy két - mondjuk így -ősi útvonal is áthalad a községen. Az egyik az a bizonyos római út, ami északkelet-délnyugatirányban megy át a településen. Erre merőlegesen, észak-dél irányban szeli át Paloznakot a másik ősi útvonal, ami Fajsztól délre ágazik le a Nosztori útról - immáron Tódi út néven - átvág a közeli erdőségeken,majd a Kis-hegy és a Csákányra  hegy közötti horpadásban éri el a községet, és megy tovább a Paloznaki-öböl felé. Az öböl ősidők óta lakott partjai a Királydomb, a Malom-hát, a Vörös-part és a Szerdahelyi dűlő.

A régészeti feltárások során beigazolódott, hogy az új kőkori kultúráktól kezdve éltek Paloznakon különféle embercsoportok. Késő bronzkori kerámiamaradványok is kerültek elő.Kr. u. az I—IV. században jelentős római kori településközpont alakult ki, a falu határában két római kori villa maradványát is fellelték. Szenzációs lelet került elő 1969. augusztusában, egy római szarkofág, amelyet Kr. u. a III. században készítettek. Ma a tihanyi apátság kőtárában látható azzal a római sírkővel együtt, amelyet a paloznaki Malom-háton, a szántóföldön találtak. A régészek szerint a római hódítás korai időszakából való.

A 900. év nyarán jelentek meg a honfoglaló magyarok (amennyiben igaznak fogadjuk el Anonymus leírását), Veszprém várát ostromolták. A sikeres ostrom után Tihanyig is eljutottak, majd visszatértek Veszprémbe. Nem lehetett más választásuk, mint a már korábban említett két ősi útvonal, így Paloznak is sorra kerülhetett.1914-ben Paloznaktól nem messze, a Hosszú dűlőben honfoglalás kori magyar lovas sír maradványai kerültek elő, majd 1922-ben is feltártak Lovas határában egy lovas sírt. 1934-ben IX-X. századi cserepek kerültek elő, 1965-ben edénycserepekre és házmaradványokra utaló paticsdarabokat tártak fel a régészek.

Paloznak falu kialakulása a X-XI. században kezdődött, amiben nem kis szerepe lehetett az ősi eredetű forgalmas útnak. A Balatontól északra vezető út - amelyen ma is járunk -első említése 1293-ból való: „ama közút mellett, amely Paloznakról (Székes) Fehérvárra vezet" (iuxtapublicamviam, per quam de eademPalaznukiturinAlbam Regálém).

A környék kiváló szőlőtermőhely. Elsősorban olaszrizlingjéről nevezetes, de a hazai borászat reneszánszának köszönhetően egyre több kiváló minőségű palackozott bor hagyja el az itteni pincéket. Ékessége a falunak a sok mandulafa, nekem hiányzik is a címerükből, amely négy mezőre osztott. Egyikben a fehér harangtorony, a másikban aranyokker szőlőfürt, aztán a három paloznaki hegy-a Kis-hegy, Nagy-hegy, Csákányhegy - és az elmaradhatatlan kék hullámok, amelyek a tó közelségére utalnak.