Kairó, Egyiptom fővárosa

Kairó (arabul) al-Káhira, (A „Győztes"), (koptul Káhiré) Egyiptom fővárosa, melynek lakossága mára meghaladja a 17 millió főt, ezzel Afrika és a Közel-Kelet legnagyobb, a világ 13. legnépesebb városa.

Míg a város hivatalos neve al-Káhira, a köznyelvben általában csak az ország nevével illetik (Miszr), amit a helyi nyelvjárásban Maszrnak ejtenek. Nagy Kairó 3435 négyzetkilométeren terül el.  Kairó városhatárain belül 9 120 350 fő él, de az elővárosokat is beleszámítva összesen 17 290 000 lakosa van vonzáskörzetének (a 2011-es adatok szerint). A nigériai Lagos régiója mellett ez Afrika legnagyobb agglomerációja. Mindazonáltal Egyiptomban nincs a lakóhelyekre bejelentkezési kötelezettség, nem hivatalos becslések szerint a nagytérségben 25 millióan élnek, ami az ország lakosságának közel harmada.  Kairó a Nílus-folyó partján és szigetein fekszik, Egyiptom északi részén, délre attól a ponttól, ahol a folyó kilép sivatagi völgyéből és három részre ágazik, a Nílus-deltát kialakítva.  A várost kormányzó irányítja, akit közvetlenül az elnök nevez ki erre a posztra. Kairó politikai, gazdasági, és kulturális központja Egyiptomnak és a Közel-Keletnek is. Itt ülésezik az egyiptomi kormány, itt található minden állami és vallási központi hivatal és számos diplomáciai képviselet, illetve az Arab Liga székhelye. Ezen kívül egyetemek, főiskolák, színházak, múzeumok és emlékművek sokasága is hozzá tartozik a sokszínű városképhez. Míg Kairó nyugati részén főleg kormányzati épületek vannak, addig a keleti részen több száz műemlék jellegű mecset helyezkedik el. A történelmi óvárosban található iszlám építészeti remekművek 1979 óta az UNESCO világörökség részei.

Kairó városának alapterülete 214 négyzetkilométer, (Nagy Kairó 3435 négyzetkilométer) Egyiptom északkeleti részén fekszik, a Nílus jobb partján a tengerszint felett átlagosan 68 méterrel. A város magában foglal két szigetet, Gezīra ( Zamalek városrész) és Roda. A folyó nyugati oldalán a Kairóval szomszédos kormányzóság az al-Dschīza (el-Gīza), ahol többek közt olyan történelmi területek találhatók, mint Gíza. A város földrajzi koordinátái: északi szélesség 30°03' és keleti hosszúság 31°15'.  Az első települést eredetileg a Muqattam hegycsúcsai és a Nílus között alapították, habár ez már nem egyértelműen behatárolható, de valószínűleg ezek között a természetes határok között volt a régi városközpont. A várostól északra egészen a tengerig elnyúlva található a Nílus deltatorkolata. Nyugatra tőle a gízai piramisok fekszenek, délre pedig az ősi Memphisz. Kairó a Nílus völgyében fekszik, jóllehet nincs kitéve nagy viharoknak, de ehelyett árvizek sújtják, amikor a magasan fekvő Ruandára lezúdul az eső. A települést keletről az Arab-sivatag zord hegyvidékének lealacsonyodó előörse, a mindössze 200 méterig emelkedő Muqattam-dombság sziklái, nyugatról a Líbiai-sivatag homokfelszíne határolja. Északra a Nílus-delta, míg délre a Nílus-völgy található. A belváros jól megkülönböztethetően két részre különül: egy tradicionális és egy modern városrészre. A tradicionális városrész van távolabb a Nílustól, ez a citadella és a Muqattam  hegynél helyezkedik el. Ez a rész főként Kairó iszlámista részét foglalja magában, több mecset is található itt.  Az al-Fustat ásatásától délre, Kairó koptok lakta negyede található, amely Ó-Kairónak felel meg. Különlegességnek számít az iszlám negyedtől délkeletre elhelyezkedő úgynevezett Holtak városa.