Mesék Rigából

Lettország hányatott sorsú fővárosa, Riga számtalan különleges történettel büszkél­kedhet. Ezek földeríté­se nyomós okot szolgáltat a hihetetlen iramban fejlődő „középső” balti állam fölkeresésére, miköz­ben az utazó a város gazdag multikulturális örökségét is meg­ismerheti.

A kár az egykor az észak-európai kereskedelmi szövetségbe tar­tozó Hanza-városok jellegzetes építészete és a középkori né­met kultúra, akar a Baltikum ősi népei (köztük az északon élő finnugor livek) és szokásaik iránt érdeklődünk, a Ri­gában élő orosz, zsidó és nyugat-európai lakosok története vagy a hitleri megszállás és az ötvenéves szovjet uralom nyomait kutatjuk a külvárosokban, megtaláljuk a nekünk való helyeket a lett Fővárosban és környékén. A közeli Jurmala Fehér homo­kos strandjának közelében, a XIX, századi balti nemzeti mozgalmak során Fölfedezett faépítészet szépséges példáinak megláto­gatása vagy a Rigában, egykori zeppelin-hangárokban működő hatalmas piac (a legnagyobb ilyen komplexum a Baltikum­ban] bejárása nyitja meg az utat a sokkul­túrájú város mindennapjainak megismeré­séhez. Az évszázadok során váltakozó orosz ós német uralom és megszállás alatt élő lettek történetét (az erdélyi fejedelem, Báthori István lengyel királyságának idejé­től) a lengyel után a svéd uralom is megha­tározta. Ma is ez a kettősség, a skandináv és a kelet-európai szellem sajátos egyvele­ge jellemzi a várost.

Óriás a folyóparton

Sétahajózás közben nézelődve szembeötlik a Daugava folyó partján, a rigai vár közelében á lló üveges fülke. Benne egy magas férfi alak­ja látszik, akinek a nyakában egy kisgyerek ül. Ő Nagy Kristóf - vagy ahogy a rigaiak ne­vezik: Lielaís Kristaps -, a város alapítója. A legenda szerint egy környékbeli barlang­ban élt a révész, aki a széles folyón szállítot­ta az utasokat. A hatalmas termetű ember égy viharos éjjelen sírásra lett figyelmes. Ki­ment a barlangja elé, ahol egy kisfiú állt, és keservesen zokogott, mert át szeretett volna jutni a folyón. Az óriás a nyakába véve átvit­te Őt a túlpartra. Reggel azon a helyen, ahol előző éjjel a gyermekkel találkozott, talált egy láda aranyat. Az óriás a barlangjában őrizte a kincset, és a történet szerint ebből a pénz-bői építették Rigát. A nyilvánvalóan Szent Kristóf történetét feldolgozó történet Riga nagy becsben tartott eredetmondája, amiről a szoborállítással is megemlékeztek a város la­kói. Az 1510-ben készült, német mester ke­zétől származó szobor eredetije ma a Város­történeti Múzeumban látható, és másolata áll a folyó partján azon a környéken, ahol vala­ha az óriás barlangja volt.

Macskák a háztetőn

A német kereskedők hegemóniája el­len szellemes módon küzdő lettekről emlékezik meg a város egyik legfőbb jelképe, a „macskás ház". A híres -és újrafelfedezés alatt allé - szecessziós rigai építészet szép példája a XX. század eleji ház, amely a város történetét uraló nagy céh épületével szemben áll_r két saroktornyán egy-egy púpos hátú macska szobrával.

A lett tulajdonos-építtető eredetileg úgy helyeztette el a macskákat, hogy a feneküket mutassák a céh épületének; a céh ugyanis, amely csak német ke­reskedők előtt állt nyitva, nem vette fel öt a tagjai sorába. Pereskedés kezdő­dött, aminek a végén a lett urat mégis beválasztották a tagok közé, azzal a ki­tétellel, hogy megváltoztatja a macskák pozícióját a tornyok tetején.

Forrás: wikipedia.org

Képek: arratour.ro, panoramio.com