A világ csodáit ne hagyd ki te sem!
hirdetés
Csodálatos bolygónk és világunk számtalan csodával büszkélkedhet, ami a természet, illetve az ember alkotott egyaránt. Mindenkinek élete során fel kell kerülnie a bakancslistára, azok az úticélok, amiket nem szabad kihagyni és látni kell!
Ha neked eddig ezek a csodák nem voltak az útitervben, mi most adunk néhány tippet, ahová érdemes lesz elutaznod!
hirdetés
Athéné temploma
Bolygónk számtalan természeti és emberi kéz alkotta kinccsel büszkélkedhet, melyek többsége mára a világörökség felbecsülhetetlen része. A világ épített csodái közül nem egynek az eredete egészen az ókorig nyúlik vissza.
Az antik művészet egyik legszebb példáját, a Parthenont a görögök emelték i.e. 440 körül dór stílusban. Ezt az építészeti irányzatot a lábazat nélküli, felfelé keskenyedő, négyzetes lapokban végződő oszlopok jellemzik. Athéné istennő templomának homlokzatát, oszlopait és párkányzatát márványból faragták. A közhiedelemmel ellentétben a Parthenon nem fehér volt, hanem -a tarka festésnek köszönhetően- a szivárvány színeiben pompázott. A szentélyben állt Athéné hatalmas arany és elefántcsont szobra, Pheidiasz alkotása. A templom romjai ma is megtekinthetőek az athéni Akropoliszon, aminek jelentése fellegvár.
Róma hatalmas színtere
Az „örök város” szívében egy lenyűgöző amfiteátrum, ellipszis, vagy kör alakú szabadtári színház hatalmasodik és hirdeti az ókori rómaiak dicsőségét. Az 50 ezer fő befogadására alkalmas Colosseum művészi előadások és véres összecsapások színhelyéül szolgált, gladiátorok, rabszolgák, valamint hadifoglyok küzdöttek itt egymással és rettentő fenevadakkal. Az arénát időnként vízzel árasztották el, hogy a gladiátorok tengeri csaták imitálásával ejthessék ámulatba a nézősereget. A négyemeletes épületben olyan ügyesen alakították ki az ülésrendet, hogy mindenhonnan zavartalanul lehetett élvezni a műsort.
A kelet varázsa
Bolygónk egyetlenegy emberi kéz alkotta létesítménye látható az űrből is, ami nem más mint a Kínai Nagy Fal. Minden idők leggrandiózusabb vállalkozása az i.e. 3. században vette kezdetét. A határ mentén élő kínai törzsek eleinte földsáncokkal védekeztek az északról betörő nomádokkal szemben. A munkálatokat később az első kínai császár Csin Si Huang-ti irányította, aki 9 év alatt felépítette a 6-9 méter magas falrendszer egy jelentős szakaszát. A legalább egymillió embert érintő kíméletlen robot során elhalálozott kőművesek holtestét a Nagy Falba helyezték, melyen nem véletlenül hívnak a világ leghosszabb temetőjének, a „könnyek falának”. A hegyeken-völgyeken kanyargó fal pontos hossza máig vitatott 6-7 ezer kilométer lehet.
A beszélő kövek
1722 húsvétnapján nyugati utazók tévedtek egy addig ismeretlen csendes-óceáni szigetre. Ők tudósítottak először az itt tornyosuló monumentális kőszobrokról. A Húsvét-sziget „őreinek” titkát máig nem sikerült teljesen megfejteni. A part menti emelvényekre azaz Ahukra helyezett, puha, vulkáni tufából megformázott szobrok a moaik valószínűleg az őslakók hajdani vezetőit testesítik meg. A deréktól fölfelé, oldalukhoz szorított karral ábrázolt figurák a szigetet védelmezhették, arcuk a szárazföld, hátuk a tenger felé nézett. A 2-10 méter magas, esetenként 90 tonnás moaik némelyikének fejére vörös lávakőből készült, henger alakú fejdíszt illesztettek. A fehér korallból és fekete obszidiánból faragott szemeket csak bizonyos ünnepek alkalmával illesztették be a szobrok megfelelő üregeibe.
Képek: mrguerriero.blogspot.ro, 3szek.ro