Milyen lesz az utazás 50 év múlva?

Kicsit kevesebb mint 100 év leforgása alatt az emberiség a lovaglásról áttért az űrrepülésre. Csillapíthatatlan vágyunk a felfedezésre és a folyamatos igény az utazásra biztosítja a mobilitási szektor fénysebességű fejlődését.

Ez az időszak az innovatív új technológiákról, a mesterséges intelligenciáról, a megújuló erőforrásokról és az utazási szektor új sztenderdjeiről szól, így áttörő újításokat várunk a következő évtizedekben, amelyek valószínűleg radikálisan megváltoztatják majd azt, ahogyan helyet változtatunk.

A mobilitás formálásában a világjárvány hatásainak és az egyre súlyosbodó klímaválságnak is nagy szerepe van. A jövő az elektromosságról fog szólni Michiel Langezaal szerint, aki a holland Fastned start-up vezérigazgatója. "2050-re semmi nem lesz használatban, ami valamit égetve halad az úton"- vélekedik.

A vállalat elektromos autókat töltő hálózatot üzemeltet Európa-szerte, amely 100 százalék zöld energiával -szél-vagy napenergiával - működik.

"A következő évtizedben arra kéne koncentrálni, hogy az emberek szabadon áttérhessenek az elektromos autóra" - mondta Langezaal az Euronews Nextnek. "Jelentősen nagyobb elektromos akkumulátorok is lesznek, a töltés pedig gyorsabbá válik, ezzel nagyobb szabadságot nyújtva az embereknek."

Ugyanakkor Dr. Justin Bishop, a Cambridge-i Egyetem közgazdásza és közlekedési szakértője úgy véli, hogy önmagában az áttérés az elektromos autókra nem lesz elég a kibocsátás és más környezet károk csökkentésére.

"Az átváltás az elektromos és hidrogénüzemű autókra a kipufogónál fogja meg a kibocsátást"- mondja. "Ugyanakkor mindez nem várt következményekkel is járhat, amit a bioüzemanyagok esetében tapasztaltunk az elmúlt években. Ettől függetlenül nagy mennyiségű energiára és más erőforrásokra van szükség, ha 100 százalékosan áttérünk a fosszilis üzemanyag-alapú közlekedésről a 100 százalékosan elektromos/hidrogénüzemű üzemanyagokra."

Az aktív utazások számának megugrása

Bishop számára a szélesebb fenntarthatósági célok elérése ellentétben áll az energiaszükséglet korlát nélküli növekedésével, bármi is legyen a cél. Ennek következményeképpen az integrált urbanizáció fejlődése és a 15 perces város ötlete egy olyan helyzetbe kerül, ahol az utazások többsége kielégíti majd az aktív (gyaloglás és biciklizés) és fenntartható (közösségi közlekedés) utazási módok feltételeit.

"Egy globális környezeti és egészségügyi válság esetén az aktív utazás a legjobb opció a mozgásra mindezidáig" - ért egyet ezzel Dr. Esther Anaya-Boig, környezeti politikai kutató.

"Azt tapasztaltuk, hogy a karantén idején újraosztották a helyeket az aktív utazás kedvéért, bicikliutak tűntek fel és a járdákat kiszélesítették."

Anaya-Boig szerint a trend tovább nő majd, de még mindig van hová fejlődni. "A hely felajánlása még nem elég, az aktív utazásnak biztonságosnak és kényelmesnek is kell lennie ahhoz, hogy elérhetővé váljon sokak számára."

Járműmentes társadalom

Mások úgy vélik, a mobilitásnak vége. "A következő 50 évben a mobilitás megosztás-alapú lesz, keresletalapú, autonóm, és akkumulátorok hajtják majd, üzemanyagcellák, valamint a hidrogén" - mondja Adetayo Bamiduro, a nigériai Max.ng start-up vezérigazgatója, amely összeköti a felhasználókat a professzionális motorbicikli-taxi-sofőrökkel egy applikáción keresztül.

"Hamarosan senkinek nem kell járművet birtokolnia, sem Amerikában, sem Afrikában. És igen, a repülőjegyek a Holdra hamarosan elérhetővé válnak a középosztály számára."

Míg a kereskedelmi űrutazás körül főleg iparmágnások tülekednek, a kísérleti mobilitási terület lendületet kap az olyan futurisztikus projektek révén, mint amilyen a Hyperloop, egy szupersebes felszíni és földalatti közlekedési rendszer, amelyet már világszerte fejlesztenek.

A Hyperloopnak az a víziója, hogy a jövő közlekedését okosszerződések irányítják majd, amelyek egy felhőhöz csatlakoznak, és olyan típusú utazást kínálnak az utazóknak, amely a leginkább kielégíti igényeiket. Egy "emberközpontú utazási élmény" - így írja le ezt Bibop Gresta, a Hyperloop Italia alapítója és vezérigazgatója.

Az emberek szerinte kapszulahálózatokban fognak utazni nagyon nagy sebességgel alacsony nyomású alagutakban, amelyeket a Föld felszínén és alatta alakítanak ki.

"Ezeket a fejlett gépeket mesterséges intelligencia irányítja majd, és képesek lesznek a lehető legtöbb embert kiszolgálni ugyanazon az útszakaszon a lehető legrövidebb időn belül, hogy minimalizálni lehessen az energiahatást, ugyanúgy, ahogyan a modern liftek teszik" - mondta Gresta az Euronews Nextnek. "Az autótulajdonlás ötlete szép lassan eltűnik majd."

Van, aki még ennél is messzebb megy: szerintük az egyik helyről a másikra repülés válik a normává. Christine Wang, a Lufthansa Innovation Hub igazgatója hisz benne, hogy az autonóm repülés elfogadottabbá válik majd.

"Talán innentől számított 50 év múlva az emberek feltalálják, hogyan lehet légitaxikat kialakítani és más technológiákkal, például hidrogéncellákkal hajtani járműveket, és ezek megengedhetőbb árúvá is válnak és elérhetőbbé a szélesebb közönségnek" - vélekedik.

Természetesen mindez akkor érvényes, ha egyáltalán fogunk még utazgatni. "Valószínűleg eljön majd az idő, amikor a technológia egy valódibb érzetet ad majd, ha egy helyet a saját nappalink kényelméből fedezünk fel, mint az, hogy elutazzunk egy átlagos vakációra" - teszi hozzá Wang.

Forrás: Euronews