Még mindig legek az állatvilágból

Előző cikkünkben beszámoltunk nektek néhány igazán különlegesnek mondható állatról, amik valamiért a legek címét nyerték el valamilyen kategóriában. Találtunk nektek még néhány igazán furcsa állatot, amik szintén a ranglisták élmezőnyében találhatóak.

A rondaság kategóriába találtunk még egy példányt. Nem más ő mint a véznaujjú maki. A macskára emlékeztető, de hosszúkás orral és egymástól távol ülő szemekkel rendelkező véznaujjú maki korhadó fákban élő rovarokkal táplálkozik: a fa kérgét kopogtatja különleges, hosszú középső ujjaival, és azokkal is kotorja ki a táplálékot. Míg az állatok között a kicsinyek legalább aranyosak, addig a véznaujjú maki gyerekkorában is igencsak ijesztő látványt nyújt.

Lássuk melyik hal tekinthető a leggyorsabbnak. A leggyorsabb hal a Fekete nyársorrú hal. Gyorsasága eléri a 130 km/órát. A hossza általában 5 méter. A kifejlett példányok tömege 300-400 kg és a halbiológusok szerint 15 évig él. Előfordul 900 méteres mélységben is, a Csendes óceánban, Indiai óceánban és az Atlanti óceánban. Kedveli a 15-30 fok hőmérsékletű vizeket.

Ha a gyorsaságról van szó, akkor derítsük ki, hogy melyik hal a leglassúbb, ezt biztosan ki is találnátok, de azért megmutatjuk: a leglassúbb hal a tengeri csikó. A tengeri csikó 16 m/h sebességgel. Mindig vízáramlatok közelében él, mert ott talál kellő mennyiségű planktont, amely fő tápláléka. Hogy az áramlás el ne sodorja, az ehhez alkalmazkodott hosszú farkát egy közeli növényre hurkolja. Szaporodásuk nagyon érdekes, ugyanis a költés a hím feladata. Az udvarlásuk hosszú, melynek során a csikóhalak napokig kelletik magukat, gyakran változtatják színüket és többszöri fejbólintással csattogó hangokat bocsájtanak ki. Majd a nőstény a hím hasán levő oldalzsákba préseli az ikrákat. A megtermékenyítést követően itt, a hímben fejlődnek ki a tojások. A hím speciális folyadékot termel az embrióknak. A fejlődés befejeztével szabadon úszó utódait elengedi a tengerbe.

Most nézzük meg ki is nyerte el a legnagyobb kétéltű címet. A kínai óriásszalamandra. Testhossza akár a 1,8 métert, súlya a fél mázsát is elérheti, ezzel a ma bolygónkon élő legnagyobb kétéltű. Arról, hogy hány kínai óriásszalamandra él még eredeti élőhelyén, nincsenek adatok, de ott, ahol évtizedeken át tanulmányozták jelenlétét, 45 év alatt körülbelül 80%-os egyedszámcsökkenést tapasztaltak. Bár Kínában tilos rá vadászni, nagy termete miatt könnyű prédája az orvvadászoknak; húsa a feketepiacon kilónként száz USA-dollárért cserél gazdát. A kihalás szélére került.

Ha már a méret a lényeg, akkor nézzük meg a legkisebb kétéltűt is ami nem más mint a Kubai nyílméregbéka (Sminthilluslimbatus ), 8,5–12,4 mm hosszú. A nevük onnan ered, hogy a dél-amerikai törzsek indiánjai az állatok bőréből kiválasztódó mérget nyilaik végére kenik, és azzal vadásznak.

Nos lássuk, hogy a ma is élő fajok közül ki büszkélkedhet a legnagyobb hüllő kinevezéssel. Ő lenne a Bordás krokodil és mivel kiváló úszó, messzire kimerészkedik a nyílt tengerre is. Ezzel egyedülálló a krokodilok között. A legveszélyesebb krokodilok közé tartozik és a legnagyobbra is nő, egyes hím, példányok becslések szerint a 7 métert is elérhetik és akár 1300 kilogrammot is nyomhatnak. Bőrükért és fogaikért irtják őket, vadászatuk miatt lényegesen lecsökkent a létszámuk.

Lássuk a világ legkisebb hüllőjét is: 1998-ban fedezték fel a Dominikai Köztársaságban. Ez a 16 mm-es törpe gekkó (Sphaerodactylusariasae). A Karib-tenger szigetvilágában él.

Nos, ezzel be is fejeztük a sort. Ha még találunk kiemelkedő példányokat megírjuk azt is!