Ennyire érzékeny a kutya orra

A szagok és illatok világában az ember alsóbbrendű faj. A kutyák mindegyike szagok egész tárházát képes megkülönböztetni kifinomult érzékenységgel, amely annyira felfoghatatlan számunkra, mint a kutyának a felsőbb matematika. Nehéz ezt a felsőbbrendűséget egyszerű módon érthetővé tenni. Néhány szaktekintély szerint a kutyák százszor jobbak nálunk a szagészlelésben; mások milliószoros különbségről beszélnek; megint mások a legkomolyabban állítják, hogy százmilliós nagyságrendről is szó lehet.

Valójában összehasonlítás csupán valamely vegyi anyag tekintetében végezhető. Bizonyos fajta szagokkal a kutya sem boldogul sokkal jobban nálunk, mivel a szóban forgó szagnak nincs számára jelentősége - így például a virágok illatának. Egyéb anyagokkal, például a verítékben található vajsavval végzett kísérletek minden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a kutyák fogékonysága, hihetetlen módon, legalább egymilliószor nagyobb, mint a mienk.

A verítékészlelési képesség példái bámulatosan lenyűgözők. Ott van például a kavicspróba, amikor hat ember mindegyike felvesz és eldob egy kavicsot, amilyen messzire csak tudja. Ezután egy kutyával megszagoltatják az egyik ember kezét, az állat pedig sikeresen megtalálja és visszahozza az ő kavicsát. Csupán azzal, hogy eldobás előtt pár pillanatig kezében tartotta a kavicsot, az ember elegendő verítéket hagyott rajta, hogy a kutya orra kiszimatolja. Még ennél is meghökkentőbb az üveglemezpróba. Ennél egy sorozat üveglemez közül egyhez futólag hozzáért az ujja hegyével egyetlen ember. A lemezeket ezután gondosan elrakják hat hétre. Amikor ismét előveszik őket a kísérlethez, a kutya képes kiválasztani azt a lemezt, amelyet megérintettek.

Az emberi láb izzadságát talán még ennél is könnyebben észleli a kutya orra. A vérebek négynapos nyomot is követni tudnak, és akár százmérföldes távon is. Az emberi láb szaga olyan erős a kutya számára, hogy az egyes lábak között különbséget tud tenni még olyan terepen is, ahol sok más emberi láb tapodott, melyek mindegyike cipőt viselt.

A kutyának ez a képessége, amelyet az orrában lévő 220 millió szagérzékeny sejt tesz lehetővé (szemben az embernél található mindössze 5 millióval), a nyomkeresés számos, többé vagy kevésbé kézenfekvő területén hasznos segítőtársává tette az embernek. Mindannyian tudjuk, hogy vérebeket használtak szökevény rabszolgák, később pedig szökött bűnözők felkutatására és nyomon követésére, az viszont kevésbé ismeretes, hogy kutyákat alkalmaznak olykor az egypetéjű vagy kétpetéjű ikerség megállapítására. Mivel az egyéni emberi szag genetikusan öröklődik, az egypetéjű ikreknek egyforma a testszaga is, és a kutyák nem tudják megkülönböztetni őket, míg a kétpetéjű ikrek különböző testkipárolgását könnyedén megkülönböztetik.

A kutyaorr egyéb feladatai közé tartozik a szarvasgomba-keresés, kábítószer kiszimatolása, a bombakeresés és a hó alá temetett lavinaáldozatok megmentése. A három fő kábítószernek, a marihuánának, a kokainnak és a heroinnak igen jellegzetes a szaga, és a kutya könnyen szimatot fog, még ha a csempészek légmentesen elzárva rejtegetik is. Akármennyire igyekeznek is a kábítószerkereskedők álcázni az árulkodó szagokat, igen gyakran lelepleződnek. Hiába rakják körül a kábítószercsomagokat erős parfümökkel, fűszerekkel, hagymával vagy molyirtóval, a kábítószerosztag speciálisan kiképzett kutyáit sosem sikerül becsapni. A bombák ártalmatlanná tételével foglalkozó osztagok kutyáinak pedig gyerekjáték megszimatolni a puskaporban lévő ként vagy a sav szagát a nitroglicerinben. Ha különleges szagok megkülönböztetéséről van szó, akkor a kutya orrával egyetlen, ember által szerkesztett gép sem versenyezhet.

Forrás: rendorkutyasok.eoldal.hu

Képek: plus.google.com, filantropikum.com