Hogyan ismerhető fel a személyiségzavar?

Valahol a skizofrénia valamint a konfliktusneurózisok közt létezik egy betegség, amelyről az érintetteken illetve az orvosokon kívül ma még talán igen kevesen tudnak. A neve borderline szindróma, magyar fordítása: határeseti személyiségzavar. Hogyan ismerhető fel ez a betegség, melyek a jellegzetes tünetek? Mit is jelent ez a határeseti jelző? Minek is a határairól van itt szó?

Magát a borderline kifejezést legelőször egy Zilboorg nevű elmeorvos használta 1931-ben, akkor mikor a skizofrénia valamint a neurózisok lelki alapjait kutatta. Munkája során arra a következtetésre jutott, hogy ezek a személyiségzavarok sokszor átbillennek egymásba, és nem 1 betegnél észre vehető, hogy tüneteik szerint e 2 betegségcsoport határán állnak.

A borderline személyiségzavar az ún. dinamikus pszichiátriai szemlélet szerint e két betegségcsoport, a skizofrénia valamint a neurózis voltaképpen egy hasonló zavar két végletét jelentik. És nem pedig 2 különböző dolgot, eszerint pedig van köztük átmenet. Ez az „átmenet" nem lenne más mint a borderline személyiségzavar, ennek a tünetei között egyaránt észlelhető skizofréniára jellemző valamint a neurózisra utaló tüneteket is.

Hogy melyek is a fő tünetek?

A leginkább elismert definíció szerint borderline személyiségzavarban szenved valaki, ha kapcsolatai instabilak, folton változik az énképe, ingadozik a hangulata, illetve nem tudja impulzusait ellenőrzése alatt tartani. Akkor, ha az alábbi tünetcsoportból legalább 5 jellemző a betegre, jó eséllyel borderline szindrómáról beszélhetünk.

• Identitászavarok: A valós illetve az elképzelt elhagyatás kivédése érdekében tett kétségbeesett erőfeszítések, folytonos ürességérzés. Identitásproblémák: állandóan változó érzések azzal kapcsolatban, hogy kicsoda illetve miben hisz.
• Hangulati zavarok: érzelmi instabilitás, hangulati ingadozás – intenzív szomorúság, ingerlékenység valamint szorongás váltakozásával. Intenzív illetve erősen hullámzó kapcsolatok másokkal, melyeket az idealizálás és a leértékelés szélsőségei közti váltakozás jellemez. A harag nagysága nem ritkán nincs arányban a kiváltó körülményekkel, a düh kontrollálása nehézségekbe ütközik.
• Észlelési zavarok: Stressz hatására paranoid gondolatok - úgy érzi, üldözik - illetve súlyos disszociatív tünetek - úgy érzi, „elkülönül" önmagától, mintha álomban lenne - megjelenése.
• Viselkedési zavarok: Az esetlegesen önromboló impulzusok (túlköltekezés, óvatlan autóvezetés, falásrohamok, szex, alkohol, drog) ellenőrzés alatt tartásának nehézségei. Visszatérő öngyilkossági kísérletek vagy önmegsebzés, öncsonkítás.

Mit jelent mindez a mindennapokban?

Stabil kapcsolatok hiányát, a borderline személyiségzavarban szenvedőkre sokszor jellemző, hogy nincsenek stabil kapcsolataik, ami a leginkább mások iránti intoleranciájukra vetíthető vissza. Ez az intolerancia pedig javarészt az elhagyástól való félelemmel vonható kapcsolatba. Ragaszkodnak a számukra fontos emberekhez, azonban ha bármilyen visszautasítás éri, őket akkor átcsap az ellenkező végletbe, képesek a másikat meggyűlölni valamint a továbbiakban elkerülni. Nem ritkán megtörténik, hogy teljesen irreális elvárásokkal fordulnak a környezetük felé, és ezzel nem tesznek mást, mint kiprovokálják az elutasítást. Ugye, megmondtam!? - igazolják magukat.

Megtörténhet az is, hogy céljaik eléréséhez befolyásolnak másokat, érzékenynek, odafigyelőnek, empatikusnak tüntetik fel magukat. Ez azonban nem mindig valós érzés: amennyiben egy „nem"-mel próbára tesszük állhatatosságukat, igen sokszor a türelmetlenség lép a felszínre.