A dohányzásnak köze van minden 6. halálesethez

Minden hatodik haláleset a dohányzáshoz köthető, legyen szó aktív vagy épp passzív dohányzókról, leszokottakról vagy esetleg olyanokról, akik alkalmanként gyújtanak rá. Az adatok sokkolóak, de csak kevés emberben tudatosul, hogy a dohányzás mennyire káros szervezetünkre nézve.

A dohány nikotinja is általánosan kedvelt drog. A szárított és feldolgozott dohánylevelek égéstermékeinek belélegzése magának a drognak a hatásától függetlenül is rendkívül káros. A dohányzás, különösen a cigarettázás sokszorosára növeli több rákbetegség (tüdő-rák, gégerák, hólyagrák stb.) kockázatát, ráadásul különféle szív és keringési betegségekre, tüdőbetegségekre (pl. idült hörghurutra) is hajlamosít; károsítja a terhes anyák magzatát, és még számtalan egyéb veszéllyel jár. E betegségek kiváltásáért nem annyira a nikotin, mint inkább a kátrány gőzei, a szén-monoxid-gáz és a dohányfüst egyéb alkotórészei felelősek. A dohányzás káros következményeinek nemcsak maguk a dohányosok, hanem a környezetükben élő családtagok, munkatársak - az úgynevezett passzív dohányosok - is ki vannak téve.

A dohányfüstről

Köztudomású, hogy a munkahelyeken az egyik legnagyobb egészségügyi gondot az aktív és passzív dohányzás jelenti (ez utóbbi a mások dohányzása által keletkező füst belégzése), hiszen a cigarettafüstben több mint 4000 rákkeltő anyag mutatható ki. Mind szélesebb körben fogadják el, hogy a passzív dohányzás növeli a tüdőrák, az asztma és a tüdőtágulat kialakulásának veszélyét. Bebizonyított tény, hogy a dohányzó férfiak körülbelül 22-szer, a nők 12-szer gyakrabban betegszenek meg tüdőrákban, mint a nemdohányzók. A dohányzásról való leszokást követően a rizikó folyamatosan csökken. Magyarországon az 1999. évi XLII. törvény rendelkezik a munkahelyi dohányzásról is. Kimondja, hogy zárt légterű munkahelyen, ahol egyidejűleg többen tartózkodnak, nem szabad dohányozni. Ki kell jelölni dohányzóhelyeket, helyiségeket, és ott meg kell oldani a folyamatos légcserét. „A globális közösségnek meg van a lehetősége arra, hogy megváltoztassa a nem fertőző betegségek terjedésének ütemét” – jelentette ki Margaret Chan, a WHO főigazgatója, a nem fertőző betegségek globális mutatóit leíró 2014-es jelentés (Global status report on noncommunicable diseases 2014) ismertetésekor. „Évente mindössze fejenkénti 1-3 dollár ráfordítással az országok jelentősen csökkenthetik a nem fertőző betegségek előfordulását és a belőlük eredő halálesetek számát. 2015-ben minden országnak saját célkitűzéseket és költséghatékony lépéseket kell kidolgoznia. Amennyiben nem így lesz, akkor továbbra is több millióan fognak ideje korán meghalni” – idézte Chan szavait az MTI.

A jelentés azt mutatta ki, hogy a nem fertőző betegségek okozta korai halálozások igen nagy hányada megelőzhető. A 2012-ben regisztrált harmincnyolc millió ilyen haláleset közül tizenhat millió, azaz negyvenkét százalék, volt idő előtti valamint megelőzhető, szemben a 2000-ben regisztrált 14,6 millióval. A krónikus betegségekből fakadó korai halálozások mértéke nagy mértékben csökkenthető a dohány valamint alkoholtermékek fogyasztásának csökkentését, az egészségtelen étkezés valamint a sport hiányos életmód sportossá alakításával, valamint az általános egészségügyi ellátás jobbítására irányuló kormányintézkedésekkel – hangsúlyozza a jelentés. Dohányzás szempontjából a hazai helyzet nem biztató.

Összességében minden 3-ik felnőtt cigizik, így az EU-tagállamok között a legrosszabbak mezőnyébe tartozik a mi országunk is. A férfiak legalább tizenhat, a nők legalább tizenkilenc évvel kevesbítik életüket a cigizéssel. A dohányzás káros következményei évente több mint 400 milliárd forintot ölelnek föl, és minden 6-ik haláleset a dohányzáshoz fűzhető. Kétségbeejtő tény, hogy a fiatalok között a tizenhárom és tizenöt éves korosztály körében nagyon terjed a cigizés, a növekedés mértéke 2008 és 2014 közt több mint 12 százalék volt. A dohányzásról való leszokás csökkenti a szívrohamok kockázatát valamint annak a súlyosságát, konstatálta az új kutatás, melyet az Európai Kardiológiai Társaság szeptember eleji kongresszusán mutattak be. A tanulmány egyik szerzője úgy gondolja, hogy soha nem késő abbahagyni a dohányzást, ezzel az ember életidőt nyer.