Az alkohol csak mértékkel fogyasztva hasznos

Az alkohol a központi idegrendszerre számos módon hat, befolyásolja a személyiséget, a szociális viselkedést. Szorongásgátló, euforikus hatásán túl, tompítja a fájdalmat, az éhséget, a szomjúságot, a hidegérzékelést.

Ez utóbbi miatt gondolják sokan, hogy hidegben a kihűlés ellen segíthet és „felmelegít”. Valójában veszélyes ittasan hidegben tartózkodni, mert az érzéketlenség miatt a kihűlés fenyegetőbb, főleg, ha az ittas személy elalszik. Érdekesség, hogy a fájdalomcsillapítás és az altatás modern módszereinek megjelenése előtt az alkoholt használták műtétekhez.

Az alkohol rontja a szellemi teljesítményt, az emlékezetet, a figyelmi képességet. Kellemes környezetben, jó társaságban az oldódott hangulat kellemes érzéseket kelt (eufórikus hatás). Aki ivott az beszédesebbé válik és kevéssé lesz érzékeny a mások által elmondottakra, annak hangulatára, testbeszédére, ugyanakkor erősebbnek, vonzóbbnak érzi magát. Ezért többet engedhet meg magának, mint józanul. Illetve viselkedése, mondandója sértőbb lehet mások számára (pl: viccelődés, testi kontaktus, „őszinteségi roham”). Ezek konfliktusokhoz vezethetnek, amelyeket nehezebben kezel a „kapatos” személy. Megfelelő elfoglaltság nélkül (mondjuk jó hangulatú, értelmes társaság hiányában) az agresszív viselkedést, az idegeskedést elősegíti, a negatív érzelmekre és tapasztalatokra irányítja a figyelmet. Ilyenkor válhatnak kötekedővé, balhéssá a pityókás személyek, vagy éppen lehangolttá, szomorúvá. Ittas állapotban nagyobb a valószínűsége a bűncselekmények elkövetésének, az öngyilkossági kísérletnek és a droghasználatnak is. A dohánytermékek fogyasztására is megjön a kedv, ha becsípett az ember. A józanul nem kívánt partnerrel folytatható, illetve a kockázatos védekezés nélküli szexre is megnő a hajlandóság alkoholos befolyásoltság alatt. Így a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség valószínűsége is nő. A kísérletek eredménye azonban arra utal, hogy egy józan barát (elsősorban a lányokat) el tudja téríteni a rossz döntésektől. Számtalan további veszély leselkedik a kockázatvállaló képesség növekedése miatt. Például dönthet úgy az ittas személy, hogy taxi helyett mégis inkább hazavezet, vagy mégis beszáll olyanok járművébe, akikkel egyébként nem szívesen utazott volna.

Az alkoholizálást követően megnő az igény a nagyobb kalóriatartalmú ételekre. Még a diétázók is könnyebben „elcsábulnak”. A negatív viselkedésbeli jelenségeket csökkenteni lehet a tudatos önkontrollal. Az agresszív, vagy szomorkodó egyének figyelmének az elterelésével, kellemesebb hangulat kialakításával.

Az alkohol rontja az egyensúlyérzéket és a motoros koordinációt is, ezáltal pontatlanabbá és lassabbá válnak a mozdulatok. Az ittas személy nem alkalmas semmilyen jármű, még bicikli vezetésére sem. Mivel még az egy helyben álláshoz, a gyalogláshoz és a kétkerekű járművek egyensúlyban tartásához is rengeteg izom apró, pontos, folyamatos mozgására van szükség. Mivel lassul a reakcióidő, romlik a koordináció, ezért „alig áll a lábán”, vagy dülöngél az „elázott” gyalogos, „kacsázik” az ittas kerékpáros. Az autóvezetőkre is igaz, hogy késve és túlzott mértékben hajtják végre a kormányzást, így nem tudnak egyenesen haladni az úton. Már kis mennyiségű alkohol hatására is lelassulnak a szemmozgások, a szem lassabban alkalmazkodik a távolságokhoz, életlenné válik a látás, a pupilla lassan alkalmazkodik a megváltozott fényviszonyokhoz, ezért könnyebben elvakulhat az ittas ember a szemből érkező járművek fényszórójától. Ezek miatt megnő a közlekedési és egyéb baleset szenvedésének kockázata.

Számtalan vizsgálatot folytattak már le az alkohol hosszú távú hatásait figyelve. Ezek egyike arra jutott, hogy a napi 30 gramm, vagy afeletti elfogyasztott alkoholmennyiség (7,5 dl sör vagy 3 dl bor) összefüggésbe hozható a tüdőrák rizikójának növekedésével A napi 10 gramm alkohol vagy afeletti mennyiség (2,5 dl sör vagy 1,5 dl bor) pedig a mellrák valószínűségét növeli meg. Hosszútávon napi 3 ital felett már hatása van a halálozás valószínűségének növekedésére és a rosszabb életminőség esélyére is, de a moderált alkoholfogyasztás (napi 1 ital) nincs semmilyen hatással ezekre.

A kis mennyiségű alkohol (napi 1-2 ital) szívvédő hatású, javítja a koleszterinszintet. Az ilyen visszafogott fogyasztás csökkenti az idegesség és depresszió rizikóját [9], valamint az epekő kialakulásának valószínűségét is. A korábban már említett nemek közötti különbségek miatt nőknek napi 1, férfiaknak maximum napi 2 ital ajánlható.