Laparoszkópia tapasztalatok, petevezeték eltávolítás

Minden műtéttől egyformán félünk. Már maga a kórház fogalma is rossz érzést kelt bennünk, főleg ha arról van szó, hogy be is kell feküdni.

Laparoszkópia menete

Előző nap be kell feküdni a kórházba.

Hogy reggel vagy este, azt az orvos határozza meg.

A műtét előtti nap lehet reggelizni, ebédelni már csak keveset és lehetőleg minél könnyebbet. Ezután már nem lehet enni.

Inni éjfélig lehet. Tartsuk be, mert akár az életünk is függhet tőle.

A műtét napja

A műtét előtt 1 órával kapunk egy kis gyógyszert, ami lenyugtat minket, hogy ne legyünk idegesek. A műtőben bekötik nekünk a branült, ami abszolút nem fájdalmas.

Ezután, mi már csak annyit észlelünk, hogy a szobánkban fekszünk és túl vagyunk a műtéten.

Laparoszkópia orvosi megfogalmazása

Zárt tükrözésnél először egy speciális tűvel szén-dioxidot (mintegy 3 litert) juttatunk be a hasüregbe, hogy később jobb áttekintést nyerhessünk. Ezt követően kb. 1 cm-es, köldöktáji bevágáson át megvilágított vezetőcsövön keresztül optikai műszert (laparoszkópot) vezetünk a hasüregbe.

Saját tapasztalatok

Szeretném megosztani mindazokkal a tapasztalataimat, akik ilyen műtétre várnak. Tudom, hogy min mentek keresztül, de ne aggódjatok, gyors a felépülés és nem olyan fájdalmas, mint aminek kinéz.

Iszonyatosan féltem.

Az a fajta vagyok, aki mindent elolvas és megnéz az interneten, bármi is történik velem, tudni akarom mi lesz az és, hogy hogyan zajlik.

Nem szabad! Ne tegyétek!

Vasárnap este 7 kor befeküdtem a kórházba, nem értem miért kellett bemennem, semmi nem történt, csak halálra idegesítettem magam.

Hajnali 2 kor még nem aludtam, de már annyira felstuffoltam magam, hogy rosszul lettem, hányingerem volt szédültem. Aztán végül eladtam.

Kemény 4 órát aludtam, úgy, hogy minden órában fent voltam.

6 kor keltem, gyorsan fogatmostam, megfésülködtem és jött az idegeskedés.

8 kor jött egy nővér és a doki. Kaptam egy gyógyszert, amit 9 kor kellett bevennem, az orromra kötötték, hogy előtte mindenféleképpen menjek el wc-re, azt mondták aludni fogok tőle.

Hatalmasat nevettem. Én? Ilyen állapotban? Biztos, hogy nem!10 kor műtenek. Ezer dolog kavargott a fejembe.

9 kor bevettem a gyógyszert, komolyan mondom azt a gyógyszert árulni kéne. Nem, hogy aludtam tőle, de nem voltak gondolataim. Hatalmas volt. A fejem teljesen üres volt.

Pontban 10 kor jöttek értem.

A műtőben az előkészületek elég hosszúnak tűntek, még a szerszámokat is láttam, de abszolút semmi érzésem nem volt. Csak voltam.

Aztán elaludtam.

Műtét után

A szobámban ébredtem, a szüleim bent voltak. Megláttam a kezemben az infúziót. Hát ezt nem hiszem el, és még csöpög is, de aztán megbarátkoztam vele. Az elő kérdésem az volt a szüleimhet, hogy van-e katéterem, ugyanis nagyon féltem tőle. Hát persze, hogy volt. Egy sor káromkodás után újra aludtam.

Nem voltak olyan nagy fájdalmaim.

Éjjel próbáltam többször felállni, ami elég jól ment.

Az éjszakám borzalmas volt a műtét után. Folyamatosan a katéteres tasakomat kellett figyelnem, mert majdnem teli lett. A szobában nem volt csengő, kimenni ne tudtam. Reggel a nővérke kiűrítette, akkor nagyon megkönnyebbültem.

Az első séta

Csak a szoba ajtóig sikerült elmenem, azonnal rosszul lettem, úgyhogy le is feküdtem rögtön. Gondoltam, ez nekem nem fog menni.

Mire a nővérke felvilágosított, jobb lesz ha összeszedem magam, mert a végén kitalálják, hogy vérszegény vagyok és kapok vért.

Micsoda? Gondoltam magamban. Kb 2 percig feküdtem és azonnal felálltam.

Először csak a szobába mászkáltam, katéterrel a kezemben, a hajam jobbra-balra, a menésem egy 90 éves mamikáéhoz hasonlított. Csodálatos látvány voltam a kis hálóingemben.

Aztán már merész voltam és kimentem a folyosóra. Természetesen a nővérek előtt meneteltem, hogy lássanak.

20 perc múlva megkértem őket, hogy vegyék ki a katétert.

Természetesen ettől is nagyon féltem: nagy levegő be és SEMMI nem volt. Ha tudtam volna nem parázok tőle ennyire.

10perc múlva megkértem, hogy a branült is vegye ki a kezemből. Az sem fájt.

Reggel 8 órakor álltam fel először.

A férjem 12.30 kor jött értem.

A két idő között pedig, folyamatosan mentem, ugyanis felszaladt a levegő a vállamba, ami iszonyatosan feszített és se feküdni, se ülni nem tudtam.

A pocakom mint egy 7 hónapos terhesnek, úgy felfújtak levegővel.

A levegő távozása

Nos, ez nem volt egyszerű dolog. Nagyon lassan szívódik fel, feszít és fájdalmas. Kb 2 hét alatt szívódott fel, úgy hogy már csak 3 hónapos terhesnek néztem ki. 3 hét alatt lement teljesen, viszont esténként a mai napig felfújódok.

4 luk van a hasamon

A petevezetékeimet eltávolították, mert gyulladt volt.

Érdekes, hogy ezt egy sima uh- val nem lehet látni.

Semmilyen módon nem lehet látni, igazából, csak a laparoszkópiával. A HSG-n ( petevezeték átjárhatósági) látszhat, hogy valami nincs rendben de, hogy pontosan mi a baj, azt ott sem tudják megmondani.

Felkészülünk a lombikra és gőzerővel belevágunk, de csak jövőre.

A varratszedés nem fáj, ne féljetek tőle.

Sok sikert! Kitartás!