Méhnyakrák - félezer nő/év

Közel félezer nő hal meg évente, mégsem megy el szűrésre a nők jelentős hányada. A méhnyakrák világszerte a 2-ik leggyakoribb daganatos megbetegedés a negyvenöt éven aluli nők közt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO angol rövidítése) adatai szerint Európában évente mintegy 30 000 nő veszti életét ezen súlyos betegségben. Magyarországon az Európai Unió viszonylatában is rossz a szituáció: mintegy négyszázötvenen halnak meg a betegségben, pedig a méhnyakrák védőoltással és a nőgyógyászati szűrés együttes alkalmazásával ma a XXI-ik században már megelőzhető. Hogyan alakul ki, mik a tünetek? A HPV vírus DNS-e beépül a sejtek genomjába, tehát együtt osztódik, ezt követően a vírus fehérjéi megakadályozzák a sejt saját tumorellenes génjeinek működését, így alakul ki a rosszindulatú elváltozás. Valósnak vélik a dohányzás és a herpeszvírus rákkeltő hatását. Többször fordul elő méhnyakrák azoknál a nőknél, akik fiatalabb korban kezdték meg a szexuális életet, akik sűrűbben váltogatják partnerüket, vagy akik többször szültek.

De mi a helyzet az örökletes tényezőkkel? Az örökletes tényezők a mostani állás szerint nem növelik a méhnyakrák előfordulását - mondja dr. Vereczkey Attila, meddőségi és endoszkópos specialista, a Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet részlegvezető főorvosa. A korai stádiumban a méhnyakrák sokáig nem okoz semmi panaszt, nincs semmi jele. Ennek észrevétele nőgyógyászati rákszűrés útján lehetséges. Későbbi stádiumban hüvelyi folyás és vérzés fordulhat elő. Sokszor előfordul az együttlétet követő hüvelyi vérzés. Az elmondható tény, hogy a szülők többsége óvná a gyermekét. A Kutatópont Közvélemény-kutató Kft. 2011. január elején készített kutatása felhívja a figyelmet arra, hogy a szülők hetvenöt százaléka beadatná lányának a méhnyakrák elleni védőoltást. A magyarok nyolcvankettő százaléka hallott ugyan az oltóanyagról, csakhogy csupán nyolc százalék azoknak az aránya, akik már beoltatták magukat, avagy gyermeküket. A fiatalabbak esetében a legmagasabb azok aránya, akik a védőoltás lehetőségét kihasználnák. Legkevésbé a negyvenegy és negyvenkilenc év közötti korcsoport keresne alkalmat az oltás beadására, a tudatosság még körükben is rendkívül magas hetvenegy százalék.

A méhnyakrák a női nemiszervi daganatok 30 százalékában fordul elő. Évente hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy mintegy félmillió új méhnyakrákos páciens van a világon. Korábban a méhnyakrák volt a vezető kismedencei tumor, mely a kiterjedt szűrőprogramoknak köszönhetően mára már nem az első helyen szerepel, mondja dr. Vereczkey Attila. – A méhnyakrák kialakulásában a HPV egyes típusainak szerepe iagazolt. A tumorszövetek 90 százalékában kimutathatóak a következő HPV-típusok: 16, 18, 45, 56. Emiatt a harminc és negyven év közötti korosztály érintett legjobban, akik aktív szexuális életet élnek. Közel félezren halnak meg, mégsem megyünk szűrésre, vajon mi ennek az oka? A negyedik stádiumban már csak tíz százalék az esély a túlélésre. A méhnyakrák öt éves túlélése korai stádiumban történő felismerés esetén nyolcvanöt százalék körülire tehető. Későbbi stádiumban a túlélés hatvan illetve negyven százalékra esik vissza. Sajnálatos az, hogy a negyedik stádiumú méhnyakrák esetén a túlélés mindössze tíz százalék mondja a Versys Klinika főorvosa. Nagyon fontos a méhnyakrák HPV-fertőzés elleni megelőzése. Feltétlen javasolt a HPV-védőoltás használta, szexuális úton terjedő betegségek megelőzése, például óvszer használata, gyakori partnerváltás hanyagolása. És fontos feltétlen az évi rendszeres nőgyógyászati szakvizsgálat és rákszűrés elvégeztetése.