Mi okozza az alacsony vérnyomásod?

Alacsony vérnyomás (hipotenzió) betegségről akkor beszélünk, ha a vérnyomáscsökkenés olyan mértékű, hogy tüneteket, azaz szédülést és ájulást okoz.

A vérnyomás kellő szinten tartása, miután a vér elhagyja szívet és a szervezetben kering — hasonlatosan a megfelelő víznyomáshoz az otthoni vízvezetékben alapvető fontosságú. A nyomásnak elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa az oxigén és a tápanyagok leadását a test sejtjeinek, és elszállítsa az ott termelődő salakanyagokat. Ha azonban a vérnyomás túl magas, szétszakíthatja az ereket, és az agyban vérzést (vérzéses gutatütés) vagy egyéb szövődményeket okozhat. Ha a vérnyomás túl alacsony, a vér nem tud elegendő oxigént és tápanyagot szállítani a sejtekhez és nem képes a salakanyagokat kellő mértékben elszállítani. A tüneteket még nem okozó alacsony vérnyomással azonban az egészséges emberek élettartama várhatóan hosszabb.

Kompenzáló mechanizmusok

Három tényező határozza meg a vérnyomást: a szívből kipumpált vér mennyisége, a vérerekben keringő vér térfogata, és a vérerek kapacitása.

Minél több vért pumpál ki egy perc alatt a szív (szív peretérfogat), annál magasabb a vérnyomás. A kipumpált vérmennyiség csökkenhet, ha a szív lassabban ver, vagy az összehúzódások gyengébbek, ami megtörténhet szívrohamot (szívinfarktus) követően. Az igen szapora szívműködés, amely - más ritmuszavarhoz hasonlóan - csökkentheti a szív pumpafunkciójának hatásosságát, a perctérfogat csökkenéséhez vezethet. Minél több vér kering az érpályában, annál magasabb a vérnyomás. A kiszáradás (dehidráció) vagy vérzés következtében elvesztett vér miatt a vértérfogat és így a vérnyomás is csökken.

Minél kisebb a vérerek befogadóképessége, annál magasabb a vérnyomás. Ennek következtében, ha az erek kitágulnak (dilatálnak), a vérnyomás esik, ha összehúzódnak, a vérnyomás emelkedik. Az érzékelők (szenzorok) - különösen a nyakban és mellkasban lévők - folyamatosan érzékelik a vérnyomást. Amikor a három ok valamelyike miatt a vérnyomás megváltozik, az érzékelők kompenzáló irányú eltérést idéznek elő a többi faktor egyikében, és így biztosítják a vérnyomás állandóságát. Az idegek jeleket szállítanak ezektől az érzékelőktől és az agyi központokból több kulcsfontosságú szervhez, melyek a következők:

• A szív, amely a frekvenciáját és az ütések erősségét és igy a pumpált vér mennyiségét megváltoztatja.
• A vese, amely a kiválasztott vizelet mennyiségét és ezen keresztül a keringő vér térfogatát szabályozza.
• Az erek, amelyek kitágulnak vagy összehúzódnak és ez az érpálya befogadóképességét befolyásolja.

Ha a vérerek dilatálnak, ami a vérnyomást csökkenti, az érzékelők azonnal jelet küldenek az agyon keresztül a szívhez, ennek következtében a szívfrekvencia és a perctérfogat is emelkedik. Az eredmény az, hogy a vérnyomás alig, vagy egyáltalán nem változik. A kompenzáló mechanizmusoknak is van azonban határa. Például vérzés esetén a szívfrekvencia megemelkedik, növekszik a perctérfogat, és az erek összehúzódnak, csökkentve a befogadóképességüket. Ha azonban a beteg gyorsan veszít cl nagymennyiségű vért, a kompenzáló mechanizmusok elégtelenek, és a vérnyomás leesik. Ha a vérzés megáll, folyadék vándorol a test többi részéből a keringésbe, megkezdődik a térfogat helyreállítása, és így a vérnyomás normalizálása. Végül új vérsejtek termelődnek, és a vériérfogat helyreáll. Vérátömlesztéssel a vértérfogat gyorsan helyreállítható. Alacsony vérnyomást a szabályozó mechanizmusok hibás működése is okozhat. Például, ha bármely betegség miatt az ingereket szállító idegek sérülnek, a kompenzáló mechanizmusok nem műkődnek megfelelően.