Mítoszok a koffein körül

A koffeinről nem sikerült bebizonyítani, hogy emeli a vérnyomást. Bár évtizedekig így gondolták, a legújabb klinikai vizsgálatok elemzése azt mutatja, hogy szokásos mennyiségben (naponta legfeljebb 400 mg) fogyasztva a koffein nem okoz vérnyomás-emelkedést.

Érdekes módon azok, akik nem fogyasztanak rendszeresen koffeint, egyszeri fogyasztás esetén mégis tapasztalhatják a vérnyomás emelkedését. Viszont mivel nem szólnak ellene bizonyítékok, a mérsékelt koffeinfogyasztást hipertóniával élőknek is szabadon engedélyezhetjük.

Mítosz, hogy a koffein függőséget okozna. A jelenleg érvényes meghatározások és a szakértők szerint a koffeint ugyan pszichoaktív szernek tekinthetjük, de addiktív hatása nincs. Erről bárki meggyőződhet, aki magát a „koffein rabjának” gondolja: a kávézás hirtelen abbahagyása nagyon rövid ideig, egy-két napig sem tartó tüneteket vált ki csupán, például fejfájást, álmosságot vagy fáradtságérzést.

Jó hír a kávézás szerelmeseinek az is, hogy a koffein nem hozható közvetlen összefüggésbe a szív- és érrendszeri betegségekkel, a magas koleszterinszinttel, vagy a szabálytalan szívműködéssel sem. Az átfogó vizsgálatok mindezekre semmilyen bizonyítékkal nem szolgáltak. A koffein csontritkulást elősegítő hatásáról is megállapították, hogy ingatag lábakon áll. Valóban fokozza a kalcium ürítését, de csak olyan csekély mértékben, hogy kiegyensúlyozott étrend esetén senkinek nem kell attól tartania, hogy a kávétól csontritkulása lesz.

A koffein számos pozitív tulajdonsága ismert. Jól használható az álmosság ellen, illetve javítja a munkabíró képességünket is. Arra is rámutattak már, hogy javítja a memóriát és a logikai gondolkodást. Néhány közelmúltbeli vizsgálat eredményei arra engednek következtetni, hogy akár az allergiások számára is előnyös lehet, mivel csökkenti a hisztaminok (a szervezet allergiás reakcióját előidéző anyagok) koncentrációját, ráadásul tágítja a hörgőket, ami az asztmával élőknek is pozitív hatású.

Összegezve: a kiegyensúlyozott étrendben a koffeinfogyasztás nem okozhat gondot, ha az nem lépi túl a napi 400 mg-ot (ez körülbelül 4 csésze hosszúkávénak vagy 8 csésze fekete teának felel meg). Ehhez természetesen az is szükséges, hogy életmódunk is megfelelő legyen, azaz ne dohányozzunk, alkoholt csak kis mennyiségben fogyasszunk és mozogjunk rendszeresen.

5 kevésbé ismert érdekesség a koffeinről

A koffeint Friedlieb Ferdinand Runge, német kémikus fedezte fel elsőként, még 1820-ban. Nem kisebb személyiség, mint Goethe javasolta neki, hogy vizsgálja meg, mitől élénkít a kávé.

A várandós nők szervezetében lassabban bomlik le a koffein, ezért nekik érdemes ritkábban, mérsékelt mennyiségben kávét fogyasztaniuk, az energiaitalok pedig egyáltalán nem ajánlottak számukra.

A koffein számos fájdalomcsillapító gyógyszerben is megtalálható, mivel közvetve tágítja az ereket, és így csillapítani tudja a fejfájást vagy a migrént.

Ha antibiotikumot szed, óvatosan a koffeinnel! A nagy dózisú gyógyszer hatására ugyanis lassabban ürül ki a szervezetből, ezért az arra érzékenyeknél átmeneti szívdobogás-érzést és alvászavart is okozhat.

A kávé íze, aromája vagy erőssége nincs összefüggésben az ital koffeintartalmával, mert azt leginkább a felhasznált kávébab típusa határozza meg (a robusta többet, míg az arabica kevesebbet tartalmaz). Amit mi aromának érzünk, azt a pörkölés során keletkező anyagok határozzák meg.