Tények az étrend-kiegészítőkről

Az étrend – vagy ahogy a köznyelvben gyakran használják – táplálék-kiegészítők egyre több helyet foglalnak el a drogériák, gyógyszertárak és bioboltok polcain, és persze mi is egyre gyakrabban emeljük le őket onnan. Laikusként azonban nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik termékben bízhatunk és melyik árt többet, mint amennyit használna.

Utánajártunk, hogy mit érdemes fejben tartanunk, ha étrend-kiegészítőt készülünk a kosarunkba tenni. Elég csak kinyitnunk a laptopunkat vagy elmenni a sarki gyógyszertár mellett és szinte biztos, hogy pillanatokon belül szembe talál minket egy csodagomba vagy egy szűz tea kapszula reklám. A felsorolt hatások általában ígéretesek, de hogy valóban elérjük-e vele a kitűzött célunkat, az nem mindig olyan magától értetődő. Először érdemes azt tisztáznunk, hogy:

Mik is azok az étrend-kiegészítők?

Az étrend-kiegészítő mint élelmiszerkategória alig több mint 20 éve létezik. Alatta olyan, hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszert értünk, amely koncentrált formában tartalmaz tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási/élettani hatással rendelkező anyagokat. Tápanyagként elsősorban vitaminok és ásványi anyagok jelennek meg ezekben a szerekben. Megjelenésükben jócskán eltérnek a hagyományos élelmiszerektől, ezek a leggyakoribb formák:

• pezsgőtabletták
• tabletták, kapszulák
• szopogatós tabletták
• rágótabletták
• kanállal adagolható folyadékok
• folyadékban oldható porok
• csepegtetős üvegből adagolható folyadékok

Mit tartalmazhatnak az étrend-kiegészítők?

Az étrend-kiegeszítők egyrészt aktív komponenseket, más néven hatóanyagokat tartalmaznak, ezek felelősek a termékleírásban felsorolt jótékony hatásokért. A hatóanyagok mellett egyéb adalékanyagok is találhatók egy-egy ilyen szerben. Ezek elsősorban a hatóanyagok homogén eloszlását, felszívódását, a termék szebb megjelenését, kellemesebb ízét és illatát segítik elő. Az aktív komponensek kezdetben vitaminok és ásványi anyagok voltak, később megjelentek az omega-3 zsírsavak, a lecitin, a zsíranyagcserében résztvevő L-karnitin, és persze a különféle gyógynövényi komponensek is. Ma már szinte számát sem tudjuk azoknak a hatóanyagoknak, amelyekkel a gyártók igyekeznek tovább gazdagítani a készítményeiket.

Egy európai uniós szabályozás szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja/sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas vagy ilyen tulajdonsága van. Csak azokról az összetevőkről állíthat kedvező hatást a forgalmazó, amelyek – pontosan meghatározva – szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében.

Mikor fogyasszunk étrend-kiegészítőket?

Ha alapból kiegyensúlyozott és vegyes étrendet követünk, akkor az biztosítja a szervezet élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostot), illetve a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok stb.). Vannak azonban olyan helyzetek – például szigorú diéta, stresszes-rohanó életmód, betegség utáni lábadozás – amikor a megszorítások vagy a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség.