Keresztény misztika
hirdetés
Az ezoterikus, misztikus keresztény irányzatok két csoportba sorolhatók. Az egyik az ókori eredetű gnózis, a másik a középkori misztika. Vajon mi a közös bennük, és miben különböznek?
A gnózis alapgondolata az, hogy a teremtéssel valami el lett rontva. Eredetileg tisztán szellemi lények voltunk, az anyag megjelenésével azonban a szellem lebukott az anyagi világba, és annak foglya lett. A megváltás pedig nem más, mint kiszabadulás az anyag fogságából, visszatérés a tiszta szellemi létállapotba. A gnosztikusok szerint a megváltáshoz nemcsak hit kell, hanem meg kell szerezni a magasabb bölcsességtudást is. Ebben a tekintetben a gnózis párhuzamot mutat a hindu filozófiával és a buddhizmussal. A gnózis talán legfontosabb irányzata a Máni által alapított manicheizmus. Máni több évet töltött Indiában a III. század közepén, és ezt követően kezdte hirdetni a tanítását.
hirdetés
Figyelemre méltó Alexandriai Órigenész (III. sz.) véleménye is, aki szerint ÉH Jézus tanítványai nem minden tanítást adtak tovább az utókornak, léteznek titkos, ezoterikus tanítások is, k de ezeket csak a beavatottak ismerik. Van olyan nézet, amely E szerint a leginkább beavatott tanítvány Tamás apostol lehetett. A „hitetlen Tamás" legendája pedig, hogy megtapintotta Jézus sebeit, szimbolikusan azt fejezheti ki, hogy személyes tapasztalás útján kapta meg a legmagasabb beavatást.
Ima és meditáció
A középkori miszticizmus más úton járt, mint a gnózis. Mély meditációban igyekeztek közelebb jutni Istenhez. A meditáció szót azonban nem alkalmazták. Helyette például Ávilai Szent Teréz a „belső imádság" kifejezést használja. Az első igazi keresztény misztikus alighanem Meister Eckbart, azaz Eckbart mester volt a XIII-XIV. század fordulóján. Egy ideig a szászországi Domokos Rend rendfőnöke volt, de később összeütközésbe került a renddel, és eretnekséggel vádolták. Módszerei a misztikus megtapasztalás, a lélek kiüresítess, a lélek csendje, ezen keresztül Isten intuitív megismerése, Jelentős misztikus gondolkodó volt a XVI. században Spanyolországban Ávilai Szent Teréz és tanítványa, Keresztes Szent János, eredeti nevén: Jüan de la Cruz. Meditációs módszerük sok hasonlóságot mutat a tradicionális indiai jógával A gnózishoz és a misztikához az egyház ellenségesen viszonyult. A manicheusokat fegyveres katonák üldözték, a középkori misztikusok pedig ki voltak téve az inkvizíció zaklatásának. Eckhart mestert még a dominikánus rend sem tudta megvédeni, és az, hogy nem ítélték el, csupán gyanús körülmények között bekövetkezett váratlan halálának volt köszönhető.
Ávilai Szent Teréz és Keresztes Szent János ugyancsak megszenvedték az inkvizíció önkényét. Jellemző, ahogyan Ávilai Teréz leírja a meditatív tapasztalatait. Egy da- rabig a leírás korrekt, majd olyan megjegyzés következik, hogy amit ezután tapasztalt, nem írhatja le, és a gyóntató papjának sem meri elmondani, mert fél, hogy „félreérti", ós feljelenti az inkvizíciónál. A középkorban, sőt az újkor kezdetén is számos gondolkodó élt, és több mozgalom alakult, amely a spirituális valóság közvetlen megismerésére törekedett, és ennek során eltávolodott az egyházi dogmatikától. Idesorolhatjuk a rózsakereszteseket, a késői templomosokat, és egyes szabadkőműves-páholyokat is.
Forrás: merleg-digest.eu
Képek: borsonline és tatkalmamater.csx.hu