A báguá alapjai

Első pillantásra a báguá egy kilenc részből álló mátrix, melynek részel hármasával három sorban következnek egymás után Minden ilyen szektornak láthatatlan energiaáramok felelnek meg, melyek az élet kilenc fű területével állnak összefüggésben. Célunk, hogy a báguá módszer segítségével lakásokat elemezzünk, hogy következtetéseket vonjunk le belőle lakóinak jellemvonásairól és problémás területeiről.

A báguá kezdeti megértéséhez elegendő, ha tudjuk, hogy mind a kilenc szektor az élet egy bizonyos területét képviseli, vagy másképpen kifejezve: a báguá egyfajta térkép, vázlat, melynek segítségévei házakat, helyiségeket, de kerteket is, sőt akár egy íróasztalt vagy a szekrény belsejét is elemezhetünk bizonyos elvek alapján. Hogy mindjárt ki is próbálhasd a gyakorlatban, végy elő egy A/4-es méretű fóliát meg egy alkoholos filctollat, és másold át a fóliára az itt látható vázlatot. Először rajzold meg a fólia közepére az egyenlő oldalú nyolcszöget, amely az energiaközpontot ábrázolja. Ezután húzz mindegyik sarkából egy vonalat a megfelelő Irányban a fólia széléig ily módon nyolc területet kapsz a központ körül, melyek mindegyike egy bizonyos energiaminőséget képvisel.

Ha elkészítetted a sablont, fektesd rá a lakásod alaprajzára úgy, hogy a karriert képviselő oldala mindig azon a térfélen legyen, ahol a ház bejárata található. Az alaprajznak nem kell feltétlenül az építési tervrajz másolatának lennie, készíts egyszerűen egy vázlatot, melybe berajzolhatod a fő- és válaszfalakat, valamint az ajtókat és az ablakokat. Az a legjobb, ha a ház/lakás nagyjából négyzetes alaprajzú, mert akkor megvan a lehetőség arra, hogy a lakáson belül minden életterület kiegyenlítetten fejlődjék. Rendkívül kedvezőtlen az olyan lakás, amelynek alaprajzában egy vagy több helyen beszögellések találhatok. Az ilyen esetekben az elemzés céljából egészítsük ki az alaprajzot négyzetté vagy négyszöggé, így fölismerhetjük az esetleg hiányzó területeket. Nem feltétlenül van úgy, hogy a lakás alaprajzában építészetileg kivetnivalót találunk. Ám a legtöbb esetben azt figyelhetjük meg, hogy a lakáson belül bizonyos területek nem ugyanolyan értéket képviselnek, mint a többiek. Ha az egyik területet elhanyagoljuk, az azt a veszélyt rejti magában, hogy nem érjük el a megfelelő életcélt.

A nyílt bágúá-analízis

A nyílt lakáselemzést a következőképp kezdheted el: anélkül, hogy ráhelyeznéd a báguá vázlatát, írd be a lakás alaprajzába azokat az érzéseit és benyomásalt, amelyeket az egyes területek keltenek benned. Hogyan hat rád például a bejárat környéke, amikor belépsz az ajtón? A válasz például ilyesmi lehet: „szűk és sötét". Ezt írd be a megfelelő helyre a vázlatodba. Most nézz körül tovább a lakásban. Milyen érzéseket kelt benned, ha végignézel a folyosón? Elképzelhető válasz lehet: „Zavar, hogy rögtön Ilyen mélyen belátni a lakásba. Minden újonnan érkezőnek azonnal feltűnik a rendetlenség a lakás hátsó részében. Elég vigasztalan látványt nyújt a szobának az a része.” írd be ezt a felismerését is az alaprajzba a megfelelő helyre. Ezzel a módszerrel menj végig helyiségről helyiségre, sarokról sarokra, és közben jegyezd fel részletesen az érzéseid. Először ne is törd a fejed azon, hogy vajon mi rejlik a dolog mögött. Csak ha az egész alaprajzot (ha kedved van a környéket) elláttad megjegyzéseiddel, fektesd rá a báguá vázlatod. Először figyeld meg az eredményt, és hagyd, hogy a területek értékelése meghozza hatását. Meg fogsz lepődni, milyen sokat megtudsz majd ily módon önmagadról és a lakókörnyezetedről.