Rántsunk ma ki gombát!

A gomba sokak nagy kedvence, fehérjében gazdag étel. Ha van egy kicsivel több időnk arra, hogy kirántott gombát készítsünk, akkor ne habozzunk, lássunk is neki!

Vegyünk elő 60 dg gombát, folyó vízben mossunk meg, és távolítsuk el a szárát. Verjünk fel 3 tojást, és a lecsepegtetett gombafejeket forgassuk előbb lisztbe, majd tojásba, azután megint lisztbe, és újból tojásba, végül zsemlemorzsába. A panírozott gombafejek mindkét oldalát bő, forró olajban süssük világospirosra. Lassú tűzön pirítsuk, hogy a gomba jól átsüljön. A kalapos gombákat fejjel lefelé helyezzük a serpenyőbe, mert amíg a háta pirul, addig a keletkező gőztől a lemezes állomány puhára párolódik, és az így képződő „velő” még finomabbá teszi a kirántott gombát. Különösen előnyös a sütési sorrend betartása az intenzív ízű erdei gombáknál. Megsózva, melegen tálaljuk.

Mivel fogyasszuk?

Párolt rizzsel vagy hasábburgonyával fogyasztható, de nagyon finom tartármártással is. Az intenzív ízek kedvelői márványsajtöntettel, fokhagymás szósszal vagy hagymamártással is leönthetik. A különleges ízek kedvelői napraforgómag-pástétommal vagy Pimento szósszal, illetve sajtos diópástétommal is fogyaszthatják.

Használjuk fel a szárát is!

A szárából készítsünk levest, vagy gombás rizst. Ha az előírtnál kevesebb gomba áll rendelkezésünkre, rántsuk ki a szárát is. Ne tördeljük ki a kalapjából, hanem hosszában vágjuk ketté a gombát. Így bundázva és kisütve a kissé rágós szára nem lesz olyan zavaró.

Különféle gombáknál eltérő lehet a mennyiség

Szár nélküli gombából (pl. laskagomba vagy pöfeteggomba) 40 dekagrammot vegyünk. Mostanában nálunk is elkezdték termeszteni a sárga színű laskagombát. Növekvő népszerűségét pikáns, kesudióra emlékeztető ízének köszönheti. A kirántás céljára igen alkalmas őzlábgombát ne súlyra, hanem térfogatra vásároljuk, mivel kicsi a fajsúlya. Porózus, lemezes szerkezete következtében hamarabb át is sül, így ezt a fajta gombát nem kell duplán panírozni. Ugyancsak elegendő egyszer panírozni a kisméretű, könnyen átsüthető gombafejeket. Mivel kifogástalan állagú kirántott gomba csak friss alapanyagból készíthető, télen pincében termesztett gombát használjunk erre a célra. A pincében is termeszthető hazai fajták közül legízletesebb a csiperkegomba. Újabban itthon is kezd elterjedni az okkersárga színű francia csiperkegomba, amely aromadúsabb, mint a fehér. Jellegzetessége ennek a vargányagombával keresztezett csiperkegombának, hogy 1-2 napi tárolás után bebarnul a kalapja, de még így is finom.

Egyébként a pincében termesztett gombafajták között legintenzívebb ízű a Kínából származó shii-take. Ez a laskagombák családjába tartozó kalapos gomba a csiperke- és laskagomba után a harmadik legnagyobb mértékben fogyasztott fajta a világon. Japánban és Kínában 600 ezer tonnát termesztenek belőle évente, de egzotikus aromája miatt a fejlett ipari államokban is kedvelt csemege. Kelet-Ázsiából exportálják a Föld 40 országába, szárított állapotban. Amióta a kutatók kimutatták az érelmeszesedés elleni, valamint életmeghosszabbító-, fiatalító-, illetve vírus- és tumorgátló hatását, az érdeklődés egyre fokozódik iránta. Az utóbbi hatása feltehetően annak tudható be, hogy hatóanyagai erősítik az immunrendszert. Számos kórházban shii-take kivonatot adnak a rákos betegeknek, hogy mérsékeljék a kemoterápia káros befolyását. A shii-take gomba csökkenti a vércukorszintet, és gátolja az allergia- valamint a különféle gyulladások kialakulását is. Sajnos meglehetősen körülményesen (csak farönkön vagy fűrészporral kevert rizskorpás zsákokon) termeszthető, ezért az ára kb. négyszerese a csiperkének. Emiatt nálunk még nem piacképes, az itt termelt mennyiséget szinte teljes egészében nyugatra exportálják. A kínai konyhákat ellátó speciális üzletekben azonban mindig kapható. Ugyancsak új keletű pincegomba az óriás harmatgomba, amely elsősorban pirítás céljára használható. A szétterült, lapos kalapú példányokat már ne vegyük meg, mert kellemetlen ízük van.